A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
12. szekció: A vízjog időszerű kérdései - Dr. Báthori Mónika (KDVKÖVIZIG): A vízgazdálkodási törvény és a vízgazdálkodás jogharmonizációja
4 Szabályozásra került a vizek kártételei elleni védelem, és a vízkészlet-gazdálkodás. Rögzíti a vízigény kielégítési és vízkorlátozási sorrendet. A részletes szabályozás mellet a törvény egyik hibájaként kell megemlíteni, hogy nem rendelkezik a víz minőségével kapcsolatos hatásköri-és feladat megosztásról. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LIII. törvény 2001-ben történt módosítását az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő jogharmonizáció tette szükségessé. A törvény lényeges elemeit nem kellett módosítani a csatlakozás miatt, mert az 1995-ben megfogalmazott törvényi előírások már korábban is jól illeszkedtek a közösségi jogrendszerbe. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról a 2001. évi LXXI. törvény új feladatokat határozott meg, mint az államnak, mint önkormányzatoknak. Az állam feladatává vált a vízgazdálkodás országos koncepciójának, valamint ennek a koncepciónak egyes részterületeit érintő nemzeti programoknak a kialakítása és jóváhagyása, valamint az állami vízgazdálkodási közfeladatok tekintetében említett országos vízgazdálkodási koncepció és a nemzeti programok végrehajtásának megszervezése. A települési önkormányzat feladatai bővültek a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt - tervek kialakításával és végrehajtásával. Önkormányzatokat terheli a helyi vízi közművek működtetése, valamint a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése, a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás. A települési önkormányzatok a törvény szerint kötelesek gondoskodni a települések lakott területein az ivóvíz minőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról, valamint a 2000 lakos egyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvízelvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről. Azokon a területeken, amelyeket a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények vannak, ezeket a feladatokat lakosság-egyenérték számtól függetlenül el kell végezni. Itt meg kell említeni, hogy ez csak akkor valósulhat meg kis települések esetében, ha ezek a települések összefogva csatorna beruházásokra nyújtott támogatásokat pályáznak meg. További probléma, hogy vannak olyan települések ahol időszakonként olyan magas a talajvízszint, hogy a települések a szennyvízcsatornázás hiányában képtelenek megoldani a szennyvízkezelés feladatát. Ezek főleg azok a települések, amelyek halmozottan hátrányos régióhoz tartoznak. A települési önkormányzatok a fentiekben megfogalmazott feladatokat szennyvíz elvezetési agglomeráció keretében köteles ellátni. Ezeknek az agglomerációknak a meghatározása kormányzati feladat, amit egy nemzeti program elkészítésének keretén belül kell elkészíteni. Az agglomeráció kijelölésének főbb szempontjait a törvény meghatározza és előírja az agglomeráció két évente való felülvizsgálatát. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalom mentes elhelyezésének megszervezését és ellenőrzését is az önkormányzatoknak kell megoldaniuk.
