A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Blaskovics Gyula, KO-HANZA Kft.: Javaslat a Hernád vízgyűjtő-gazdálkodás tervezéshez

JAVASLAT A HERNÁD VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS TERVEZÉSHEZ BLASKOVICS GYULA KO-HANZA Kft. Az országban elsőként 1998-ban készült el a Hernád folyó magyarországi vízgyűjtőjére kiterjedő Vízgazdálkodási Terv. Ezt követte 1999-ben a Sajó – Bódva vízgyűjtő Vízgazdálkodási terv, az előzőhöz hasonló tartalommal és felépítéssel. Ebben az időszakban működött a miskolci székhelyű Vízenergia Kft., melynek tevékenysége – az ország egész területére kiterjedően – kis vízerőművek telepítése, az ehhez szükséges hatósági engedélyek megszerzése. Fenti két vízgyűjtő tervezést lebonyolító Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság előtt folytak a Kft. engedélyezési eljárásai is. Ekkorra a Hernádszurdoki fenékgáthoz telepítendő vízerőmű már kapott elvi vízjogi engedélyt, itt a létesítési engedély is megszületett. Erre alapozva indított elvi engedélyezési eljárást a Hernádra és a Sajóra telepítendő egyaránt öt – öt vízerőműből álló kakszkád vízerőmű rendszerre. A természetvédelmi szakhatóságok kivételével a hernádszurdoki projektet engedélyező valamennyi hatóság és szakhatóság ezeknek a terveknek is zöld utat adott. A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságok azonban természetkárosítónak minősítették ezeket és hozzájárulásuk megtagadták. A kialakult vita érvanyagként készült el a Hernádvölgyi Vízerőművek Hatásvizsgálata, melyet mellékelek. A tanulmány az évszázados nagyságrendben üzemelő Gibárt-, Dobsza- és Bőcs – Kesztéten vízerőműveknek a természetre gyakorolt hatását elemzi és állapítja meg, hogy: „Természetvédelmi vonatkozásban e létesítmények kifejezetten előnyösnek bizonyultak, az elmúlt 50–100 év alatt olyan élővilágnak biztosítottak lehetőséget, amelyek a Hernád más területén már kipusztultak. A Hernádra települt zöldfolyosónak ezek nem ártottak, sőt azt a létesítményi körzetben megduplázták.” E tapasztalatokból következtetve azt lehetett megállapítani, hogy természetvédelmi szempontból a Hernádon a vízlépcsők telepítése nemcsak, hogy engedélyezhető, hanem kifejezetten kívánatos. Ha semmi másért nem, a Hernád vízerőműrendszerét azért kell kiépíteni, hogy a Hernádvölgy ősi természeti tájainak évszázadok óta tartó romlását, vizes élőhelyeinek elsorvadását megakadályozzuk és ahol csak lehetséges tájrehabilitációt hajtsunk végre. Ezzel a környezet védelmét is szolgáljuk, hiszen a meglévő vízerőművek 50–100 év folyamán úgy termelnek elektromos áramot, hogy ezalatt semmiféle káros szennyeződést nem bocsátottak ki, a környezetet környezeti szempontból nem terhelték.” 1