A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Blaskovics Gyula, KO-HANZA Kft.: Javaslat a Hernád vízgyűjtő-gazdálkodás tervezéshez

2 A hernádvölgyi vízlépcsők hatástanulmánya, a Hernád – és a Sajó Bódva vízgyűjtőire készült vízgazdálkodási tervekkel párosulva, a Hernád és Sajó folyókra megálmodott vízerőműkaszkádok engedélyezési tervanyagával inspirálták a Hernád-régió tájrendezési terv elkészítését javasló vitairatot, melyet szintén mellékelek. E javaslat két alapcélt tűzött ki, a Hernád – és értelemszerűen a Sajó – Bódva vízgyűjtők gazdálkodási terveinek továbbfejlesztéséhez. Elsősorban a vízerőmű kaszkádok beépülési szükségességének erőteljesebb hangsúlyozását. A folyószabályozás történeti fejlődésének ma ismert legfejlettebb formája a folyók belépcsőzése. Elég itt csak a 3500 km hosszúságú Duna – Rajna – Majna víziutat kialakító másfélszáz vízlépcsőre utalni. Ezt a világszerte elfogadott és gyakorolt módszert egyedül Magyarországon nem alkalmazzák. Következménye nemcsak a természeti tájrehabilitáció és a környezetjavítás elmaradása, hanem a vízgazdálkodás minden ágának érdeksérelme is. A Magyarországon ma eluralkodott vízerőmű ellenesség az olyan oktalan anyához hasonlítható, aki „megóvja” gyermekét a védőoltások okozta kellemetlenségektől, teret engedve ezzel a betegségek elhatalmasodásának. Magyarországon 50 éve nem épült duzzasztómű, kárkövetkezménye a vízgazdálkodás minden ágában kimutatható. Az Unió Víz Keretirányelv rendelkezései szerint hazánkban is elkészítendő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek talán az utolsó lehetősége e folyamat megállításának. Kihasználása a vízgazdálkodás szakembereinek erkölcsi kötelessége nemcsak a Hernád – Sajó völgyében, de az ország egész területére kiterjedően is. A jól elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kiváló alapot adnak arra, hogy rájuk épülhessen az adott régió tájrendezési terve. Az építmények világában már felismerték a fejlesztésnek irányt mutató és korlátokat állító települési (közösségi, városi, fővárosi) rendezési tervek fontosságát. Elkészítésük, folyamatos karbantartásuk minden önkormányzatnak alapvető érdeke és kötelezettsége, mellyel élnek is. Ezt a lehetőséget kívánta megragadni és az érdekelteket – felelősöket cselekvésre buzdítani az 1999-ben készült vitairat. Előadásra jelentkezésem célja az említett dokumentumok felmutatása, konzultációs formában történő ismertetése, az érdeklődés felkeltése. Továbbá annak vállalása, hogy igény szerint állok e dokumentumokkal és a kisvízerőmű telepítésekkel kapcsolatos két évtizedes tapasztalataimmal minden érdeklődő rendelkezésére.