A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Gulyás János, FETIKÖVIZIG: A Szamos folyószabályozásának és hajóútjának koncepció-terve

hálózatba. A régió, földrajzi fekvéséből adódóan a Kelet-Európa felé irányuló kapcsolatok fejlődésének alapja lehet. A turizmus adottságai sokszínűek, de néhány kivételtől eltekintve nem jelentenek nemzetközi vonatkozásban is versenyképes vonzerőt, sokkal inkább a belföldi turizmus erősödését szolgálhatják. A térség a turizmus szemszögéből nézve az ország legsajátosabb és egyedi értékeket gazdagon magában rejtő tája, azonban a nemzetközi hatókörű vonzerővel rendelkező értékek nincsenek kellőképpen kifejlesztve piacon értékesíthető turisztikai termékké. A turizmus szempontjából alapvető gondot jelent a térség nehéz megközelíthetősége is, kiemelkedő viszont a kedvező természeti adottságok jelentősége. A turizmusban rejlő lehetőségek kihasználásához elengedhetetlen mind a környezeti feltételek, mind a turisztikai termékeket alkotó egyéb elemek és szolgáltatások összehangolt fejlesztése, a szolgáltatások bővítése, színvonalának jelentős emelése, valamint a régió természetföldrajzi és idegenforgalmi szempontból meghatározó elemeinek kiemelt kezelése. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után merült fel a lehetősége annak, hogy a Szamos, mint egy határokon átnyúló kapocs, komoly lehetőségeket teremthet a vidék fejlesztésében. Románia Európai Uniós csatlakozása után a lehetőségek csak javultak. Egy INTERREG pályázat keretében került sor az érdemi munkára. A projekt címe „A Szamos mentén, vízen és kétkeréken, árvízvédelem és területfejlesztés Szatmárban”. E projekt keretében került sor koronaburkoltat tervezésére a Szamos menti árvízvédelmi töltéseken, illetve egy rekreációs hajóút és folyószabályozás céljait szolgáló művek tervezésére. A dolgozat a projekt során megtervezett rekreációs hajóút és folyószabályozás céljait szolgáló művek tervezési munkáit dolgozza fel egy korszerű, kibővített tervezési metodika bemutatásával. A tervezési metodika alapjául „A Dunaszekcső – Országhatár közötti dunai hajóút áteresztőképességének javítása” címmel, az Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultása által készített megvalósíthatósági tanulmány szolgált. Az elérni kívánt cél A tervek elsődleges célja a folyó medrének rendezése, hogy megfeleljen az árvízvédelem céljainak, vagyis legyen meg a képessége az árhullámok, jégzajlások levezetésére és ne veszélyeztesse az árvízvédelmi töltéseket. A másodlagos, de nagyon fontos cél, hogy a turisztikai hajózás, illetve a kajak-kenu turizmus fejlesztésével a Szamos folyót a vidék egyik fontos idegenforgalmi látványosságává tegye és újra a falu életének szerves részévé változtassa. Tekintettel arra, hogy a Szamos folyón vízi teherforgalom nincs és nem is tervezett, ezért a tervezés során kialakítani kívánt rekreációs hajóút, osztály besorolás nélküli, turisztikai célt szolgálna, maximum 8 dm merülésű hajók részére. A tervezett vizút-szélesség 20 m. A dolgozatban a hajóút létesítéséhez szükséges folyószabályozási és hajóút kialakítási koncepció kerül vizsgálatra. A Szamos folyó leírása A meder ősi fejlődése A Szamos ősi fejődési szakaszát csak vázlatosan ismerjük. A változások elsősorban kéregmozgásokra vezethető vissza, mely a folyó pusztító és építő tevékenységével karöltve szabta meg a mederváltozások jellegét, irányát és mértékét. A mainak mondható Szamos földtörténeti vonatkozásában rendkívül fiatal; a legfiatalabb folyók sorába tartozik. Mai helyét a kéregmozgások hatására kb. 4000 éve foglalta el. A legújabb földtani kor utolsó szakaszában, vagyis az utolsó 2750 év során sokat változott ugyan a Szamos medre, de a változást geomorfológiai vonatkozásban nem lehet alapvetőnek 2