A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Sziebert János, Zellei László, EJF: Hernád nagyvízi állapotainak vizsgálata 1D hidraulikai modell alkalmazásával.

• a Hernád a Csenkő-pataktól a torkolatig 10 km-en 56 m (0,55 m/km). Az esésviszonyok tehát a Hernád völgyét három jellegzetes szakaszra bontják: • a forrástól a Gölnic torkolatáig, valamint a Gölnic, a Svinka és a Tarca 7 m/km fölötti esésseI, • a Gölnic torkolatától az országhatárig 1-2 m/km esésseI és • a magyar szakasz 0,55 m/km átlagos eséssel. A Hernád felső szakaszán a környező hegyekből számos kisebb patakot vesz fel. Ezek közül jelentősebb a Levocsky-patak a baloldalon. Az első jelentős jobboldali mellékfolyó, a Gölnic (Hnilec) mintegy 90 km után torkollik a Hernádba. A magyarországi szakaszon a balparton néhány jelentéktelen patak torkollik a Hernádba (Nádasdi-patak, Hosdát-patak, Csenkő-patak). A legnagyobb és legalsó közülük a Göncipatak 21 km hosszával és 63 km

2 vízgyűjtőjével. A jobboldalon Hidasnémeti alatt a Perényi-patak, majd a Bársonyos malomcsatorna kiágazása következik. A Bársonyos 68 km hosszon, a völgy jobboldalán követi a főfolyót, majd Bőcs alatt torkollik vissza a Hernádba. Útjában a Cserehátról lefutó számos patakot keresztez. Ezek vizét vagy felveszi, vagy bujtatóval megy át alattuk. Bujtatóval keresztezi a Bársonyos a Garadna-patakot, a Bélus-patakot (KisHernád), a Vasonca-patakot és a Vadász-patakot. A patakok közül 33 km hosszával, 211 km

2 vízgyűjtőjével és több mellékvízfolyással a Vadászpatak a legjelentősebb. A Hernád jelenlegi vízrendszeréhez tartozik a Bőcsnél kiágazó Kesznyéteni üzemvízcsatorna, amely vízerőhasznosítás céljára maximum 33 m

3

/s vízhozamot vezet el és Kesznyétennél torkollik a Sajóba. 1.3. A Hernád-völgy éghajlata A Cserehát és a Zemplén-Tokaji hegység között ÉK-DNy-i irányban húzódó Hernád-völgy éghajlati vonatkozásban jellegzetes átmeneti terület az Alföld és az északi hegyvidék között. A Hernád magyarországi völgyének éghajlatára, ÉK-ről DNy felé haladva, az éghajlati elemek az alábbi átlagos értékei jellemzőek: • januári középhőmérséklet -3 - -4 °C • júliusi középhőmérséklet 18-21 °C • napfénytartam 1800-1900 óra/év • csapadék 530-580 mm/év • hótakarós napok száma 40-50 nap/év • területi párolgás 550-600 mm/év • fajlagos lefolyás 1-2 l/s/km

2 • uralkodó szélirány ÉK-i A csapadékviszonyokra a nyári maximumok és a kevés téli csapadék a jellemző. A nyári csapadék általában nagy intenzitású záporokból, a téli csapadék hosszantartó esőzésekből, illetve havazásból származik, Csapadék vonatkozásában különösen jelentős az Alföld hatása. A száraz jelleg a Hernád-völgyére is felhúzódik, a völgy az ország egyik legszárazabb területe. Alsófügödön a sokévi átlagos csapadék 526 mm. A völgy D-i részén a csapadék 530 mm körül van, de felfelé haladva sem haladja meg az 570-580 mm-t. A Hernád-völgy viszonylagosan száraz éghajlatának másik oka, hogy a K-ről érkező száraz és Ny-ról érkező pára telt légtömegek a környező hegyekbe ütközve csapadékuk jelentős ré- 4