A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Sziebert János, Zellei László, EJF: Hernád nagyvízi állapotainak vizsgálata 1D hidraulikai modell alkalmazásával.

szét elvesztik, a völgyben kialakuló leszálló légáramlás pedig a meglevő csekély felhőzetet is feloszlatja. A völgyet szegélyező két hegylánc közül a K-i oldalon a Zempléni-hegység valamivel gazdagabb csapadékban (600-700 mm), mint Ny-on a Cserehát. 1.4. A Hernád vízjárása A Hernád vízjárását, a lefolyás alakulását az éghajlati elemeken kívül több tényező bonyolult kölcsönhatása is alakítja. A legyezőszerűen szétterülő felső vízgyűjtő sűrű vízhálózata gyűjti össze a levonuló vizek jelentős részét, azaz a Hernád vízjárása a szlovákiai mellékvízfolyások mindenkori vízszállításának a függvénye. A felső vízgyűjtő területről érkező vizek határozzák meg tehát a folyó síksági szakaszának, így a magyarországi szakasznak is, a vízjárását. A folyón kialakuló vízállások és azok tartósságának alakulását döntően befolyásolják még a folyón működő duzzasztóművek mindenkori üzemeltetése, illetve Sajó és az azt befogadó Tisza vízjárása is. 1.5. A Hernád szabályozása A 18. század végén a Hernád és a Bársonyos a völgytalpon végighúzódó, 1-2,5 km széles mocsaras sávot szegélyezett. A medrét szabadon változtató Hernád egyes szakaszokon bejárta csaknem az egész völgyet. Kis-Hernádnak ismert ága a 19. század folyamán a Bársonyos medrébe is átcsapott. A vízhasznosítás a Bársonyos mentén hamarabb megkezdődött, mint a főfolyónál. Ezzel függ össze, hogy a Hernádon az első ismert műtárgy az 1860-as években épült hernádszurdoki fixgát, aminek segítségével a Bársonyos vízjárását kívánták megváltoztatni úgy, hogy közel állandó vízhozamot szállítson. Ez a mű - módosításokkal - napjainkig is üzemben van. Az első mederrendezési munkák a Hernád mentén az 1900-as évek elejéről ismertek. A helyi jellegű művek csaknem kizárólag a part menti birtokosok, a vízhasználók, a MÁV és az Államépítészeti Hivatal érdekében és kezdeményezésére épültek. Ugyancsak a század elején épült a gibárti és a felsődobszai duzzasztómű és erőmű, majd 1942-ben a bőcsi duzzasztómű, üzemvízcsatorna és a kesznyéteni erőmű. Csehszlovák területen a Gölnic-patakra települt dedinki, valamint az 1969-ben üzembehelyezett ruzsini völgyzárógátról van tudomásunk. A helyi jellegű nyári gátakat nem számítva, 1947-ben kezdődött meg a Hernádvölgy nagyobb összefüggő öblözeteinek ármentesítése. A két parton 1952-ig mintegy 48 km töltés épült összesen. A Hernáddal kapcsolatos vízépítési munkák vázlatos áttekintése bizonyítja, hogy itt lényegében három szabályozási mód – folyócsatornázás, középvízi és nagyvízi szabályozás – található. A munkák története a fenti csoportosításban tárgyalható, a sorrendet pedig célszerűen az időrend határozza meg [30]. 1.6. A Hernád jégjárása A Hernád jégjárását az éghajlati, morfológiai hidraulikai viszonyok mellett nagymértékben befolyásolják a duzzasztóművek. A jelenleg jégjárási vizsgálatokba bevont szelvények közül talán csak a hidasnémeti szelvény jégjárása alakul természetes körülmények között (még ez sem egyértelmű, mert a hernádszurdoki fix gát hatása még nem tisztázott). 1.7. A Hernád hordalékjárása A Hernádon a hordalékmérések 1952-ben kezdődtek a gesztelyi, majd 1953-ban a perei és a hidasnémeti szelvényben. A három hordalékmérő állomás adatai, valamint Bogárdi értékelése alapján a következőkben foglalhatók össze: 5