A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Fuchs Nóra, Szent László ÁMK, Kalocsa Béla, Tallér Mihály, ADUKÖVIZIG: A Garai Sóstó vízháztartásának vizsgálata és optimalizálása
ahol mesterségesen kötötték össze a meglevő természetes árkokat, hogy a víz ne öntse el Vaskút települést és folyamatos levezetésre kerülhessen. A csatorna esése ezen a szakaszon igen nagy 10%o körüli van. Az Igali gravitációs főcsatorna a vízkészletét a tavaszi hóolvadás és csapadékból keletkező felszíni vízpótlódásból, majd az év további részében felszíni vízpótlás híján talajvíz megcsapolásból nyeri. Amennyiben a tavaszi feltöltődés után a nyári, őszi időszakban aszályossá, csapadékhiányossá válik az időjárás és a talajvíz szintje is jelentősen csökken, akkor a főcsatorna Gara feletti szakasza legtöbbször kiszárad, alatta viszont van ugyan víz a mederben, de vízmozgás nem tapasztalható. Aszályos években előfordul, hogy egész évben nem szállít vizet a főcsatorna. A torkolattól Garáig tartó szelvényekben a tavaszi feltöltődési időszakban, a legtöbb esetben, de a nyári időszakban is sokszor tapasztalható vízmozgás, ősszel viszont legtöbbször áll a víz a főcsatornában és nincs vízszállítása. Megjegyezzük, hogy az aszályos években még a tavaszi időszakban sincs vízmozgás a főcsatornában, de csak ritkán szárad ki. A főcsatornában lefolyó vízhozam már a csatorna természetes vízkészlete. A hidrológiai analógia alapján végzett számítások szerint az Igali gravitációs főcsatorna torkolati szelvényére 0,099 m 3 /s, a Garai Sóstó szelvényére pedig 0,051 m 3 /s átlagos vízhozam becsülhető. Az Igali Gravitációs főcsatorna torkolati szelvényében vízmérleg számítások (Török László-féle módszer) alapján a 10 % -os valószínűségű mértékadó fajlagos lefolyás értéke 11,0 l/s km 2 értékre adódott, a vízhozam pedig 3,0 m 3 /s. Méréseink szerint az Igali gravitációs főcsatorna eddigi legnagyobb vízhozama Hercegszántónál a torkolati szelvényben 2,15 m 3 /s, a Garai Sóstó szelvényére pedig 1,12 m 3 /s -ra becsülhető az 1970-es év márciusában kialakult belvíz időszakában. Az 1999-2000. évi maximum pedig számításaink szerint Hercegszántónál 0,900 m 3 /s, Garánál pedig 0,502 m 3 /s volt decemberben. Készletelemek idősora az Igali gravitációs főcsatorna, Gara Sóstó szelvényében -300-250-200-150-100-50 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 550 600 650 700 750 800 850 900 950 1000 1050 1100 1150 1200 1250 1300 1350 1400 1450 1500 1550 1600 1650 1700 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 C-P (mm), Csapadék (mm)-0,80-0,75-0,70-0,65-0,60-0,55-0,50-0,45-0,40-0,35-0,30-0,25-0,20-0,15-0,10-0,05 0,00 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35 0,40 0,45 0,50 0,55 0,60 0,65 0,70 0,75 0,80 0,85 0,90 0,95 1,00 1,05 1,10 1,15 1,20 Évi KöQ (m 3 /s) csapadék (mm) C-Pt (mm) Igali grav. főcsat., Gara Sóstó évi KöQ Igali grav. főcsat., Gara Sóstó évi KQ Igali grav. főcsat, Gara 6. ábra. Készletelemek éves változása az Igali gravitációs főcsatorna Garai szelvényében 13
