A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Fuchs Nóra, Szent László ÁMK, Kalocsa Béla, Tallér Mihály, ADUKÖVIZIG: A Garai Sóstó vízháztartásának vizsgálata és optimalizálása
A készletelemek elemzése során látható, hogy drasztikus változást hozott az utolsó 20 év, amikor a készletek teljesen eltűnnek az Igal felső szakaszáról, de az alsó szakasza is igen jelentős csökkenést mutat. A változást hozó időszak kezdete egybeesik az aszályos időszak kialakulásával, vagyis a jelenség utal a hidrometeorológiai változásokra, valamint a talaj és a rétegvíz kritikus csökkenésére. (6. ábra). Amint látható, a téli-tavaszi feltöltődés időszakában jelentős a készletnövekedés, viszont a tavaszinál is nagyobb nyári csapadékok ellenére jelentősen csökken a vízkészlet, illetve előfordul, hogy Gara környékén kiszárad a csatorna és a Sóstó. A fenti tények azt is bizonyítják, hogy a szivárgási veszteségek nagyok maradnak, még a nagyobb nyári hatékony csapadékok esetén is, mivel a hátsági viszonylag mélyen elhelyezkedő talajvizek csak kis mértékben és nagy fáziskéséssel emelkednek. A Garai Sóstóban víz csak akkor van, amikor a csatornában, mivel a tó fenékszintje megegyezik a főcsatorna fenékszintjével. A 25. mellékcsatorna, mint a többi mellékág többnyire időszakos jellegű csatorna, amelyikben a tavaszi feltöltődéskor sincs említésre méltó vízmozgás, a legfeljebb pangó víz. Belvizes időszakban viszont vizet szállít az Igali gravitációs főcsatornából a Sóstó felé, vagyis valamennyire árhullámcsökkentő hatású. A belvíz levonulásával illetve a felszíni lefolyás csökkenésével a Sóstóból megindul a kiáramlás a mellékcsatornán keresztül az Igali gravitációs főcsatorna felé. Meg kell jegyezni, hogy a csatornába vízbevezetés, így hozzáfolyás nem történik. A 7. ábrán látható, hogy a talajvíztükör áramlási iránya a tó felé mutat és csapadékhiány okozta alacsony talajvízállások esetén a Sóstó fenékszintje alatt helyezkedik el, ez magyarázza a tó kiszáradását a szárazabb időszakokban. 78,0 79,0 80,0 81,0 82,0 83,0 84,0 85,0 86,0 87,0 88,0 89,0 90,0 91,0 92,0 93,0 94,0 95,0 96,0 97,0 98,0 99,03 , 02 , 52 , 01 , 51 , 00 , 5 0 , 0 0 , 5 1 , 0 1 , 5 2 , 0 2 , 5 3 , 0 3 , 5 4 , 0 4 , 5 5 , 0 5 , 5 6 , 0 Távolság (km) Vízállás (mBf) terep 001440 tvkút 003865 tvkút Garai Sóstó talajvíz min A Garai Sóstóban mért legkisebb és legnagyobb vízállás és a talajvízkutak vízállásának hosszszelvénye Sóstó fenékszint talajvíz max 7. ábra. Az Igali gravitációs főcsatorna 20+415-24+040 cskm szelvénye között elhelyezkedő Garai Sóstóban mért legnagyobb, legkisebb vízállás és a talajvízkutak vízállásának hossz-szelvénye 14
