A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dajka István, Gálné Meggyesi Katalin, FETIKÖVIZIG: Belvízgazdálkodás és aszálykezelés a Tisza-Szamos közi belvízrendszerben
A román területről érkező belvizeket a Magyar-Román közös érdekeltségű belvízrendszerek üzemelési szabályzatában foglaltak szerint kell fogadni az ott rögzített szinteken és hozammal. A magyar oldalon a határszelvényekben nem tudjuk szabályozni az átvezetést, arra csak a romániai csatornaszakaszon levő zsilipek adnak lehetőséget (kivéve a Sáréger csatorna határmenti zsilipét). 2.4. Vízhasznosítás Felszíni vízkivételi lehetőség teremthető a Tisza, Szamos, Túr folyóból, a Túr-belvíz főcsatornából (Öreg-Túrból), a Szamossályi tározóból, és a Szamosmenti öntözőrendszerhez tartozó művekből (Szamosmenti tápcsatorna, Garand-Alsó csatorna, Szamosmenti tározó, Szamossályi árapasztó, Gőgő-Szenke főcsatorna). A belvízrendszerben összesen 250 hektár öntözésére van vízjogi üzemeltetési engedély kiadva összesen 240 ezer m 3 /év vízfelhasználás mellett. Az öntözések 41%-a csepegtető rendszerű. Felszíni vízre települt az öntözőtelepek 57%-a, a többinél a vízbázist mélyfúrású kút vagy viziközmű jelenti. A legnagyobb területen gyümölcsöst – elsősorban almát – öntöznek (63%), amit a kertészet (27%) és a szántóföldi növények (10%) követnek. A Szamossályi árapasztó és a Tótfalusi övcsatorna öblözetében épült meg a Szamosmenti öntöző főmű. Komlódtótfalunál a Szamos folyóra telepített úszó vízkivételi művel a Szamosmenti tápcsatornán keresztül öntözővízzel lehet ellátni a Garand-Alsó csatorna vízgyűjtőjét, a Szamosmenti tározót és azon keresztül a Szamossályi árapasztó vízgyűjtőjét is. Mindössze 33 hektáron van öntözésre berendezett terület 13.000 m 3 /év vízfelhasználással, kizárólag a Garand-Alsó csatorna vízgyűjtőjén. 2000-ben az úszó vízkivételi mű már nem üzemelt. A Túr-belvíz felső és a Sáréger öblözetben a Túr-belvíz főcsatorna mellett a Túr folyó mentén van öntözésre lehetőség. Sonkád és Kölcse térségében jelenleg 57 ha terület van öntözésre berendezve 70.600 m 3 /év vízigénnyel. Az 1960-as és 70-es években Sonkád és Csaholc Túr folyó menti területein, valamint Kömörő Túr-belvíz főcsatorna melletti részein volt jelentős rizstelepi öntözés. A Túr-belvíz alsó öblözetben nem jellemző az öntözés. A Szamos folyó mentén (Szamosbecsen, Szamostatárfalván) összesen 35 hektáron folyik öntözés közvetlenül a folyóra települt vízkivétellel. Az évi vízigény 35.400 m 3 . A kettős működésű csatornák hossza 76,81 km, az alábbi megosztásban: − Túr-belvíz főcsatorna a 0 - 63+600 szelvények között (teljes hosszban), − Gőgő-Szenke csatorna a 16+320- 19+110 szelvények között, − Szamossályi árapasztó csatorna a 0- 10+020 szelvények között (teljes hosszban), − Galambos csatorna 0- 0+400 szelvények között A Túr-belvíz főcsatorna mentén Fehérgyarmat és Nábrád térségében több magántulajdonban lévő halastó található (összes területük közel 100 hektár). 4
