A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dajka István, Gálné Meggyesi Katalin, FETIKÖVIZIG: Belvízgazdálkodás és aszálykezelés a Tisza-Szamos közi belvízrendszerben

2.5. A belvízrendszer üzemelési rendje A belvízrendszer csak gravitációs úton vízteleníthető. Nincsenek szivattyútelepek, csak egy kiépített szivattyúállás van a Tisztaberki-árapasztó torkolatánál (kezelője az Erdőháti VGT), amely 400 l/s kapacitással a Túr folyóba emeli a belvizeket. Minden nagy belvízzel egy időben a Tiszán, Szamoson, Túron is jelentősebb árhullámok vonulnak le, ekkor megszűnik a gravitációs levezetés lehetősége. Ilyenkor van nagy jelentősége az egyes öblözetek közötti vízkormányzásnak, a vízvisszatartásnak, és a vésztározásnak. A belvízrendszer a következő öblözetekre oszlik: Túr-belvíz alsó 209,0 km

2 Túr-belvíz felső 225,0 km

2 Szamossályi árapasztó 72,2 km

2 Sáréger 19,0 km

2 I. sz. övcsatorna 14,8 km

2 Összesen: 540,0 km

2 A Tótfalusi (I. sz. övcsatorna) öblözetében a belvízlevezetés a befogadó Szamos vízállásától függ. A Szamos töltésben levő Tótfalusi zsilip zárva tartása alatt a belvíz az övcsatorna és a Garand-felső csatorna jelentős medertároló kapacitással rendelkező holtmeder jellegű szakaszaiban tározódik. Az eddigi tapasztalatok szerint a meglevő medertározási térfogat elegendő a zsilipzárás ideje alatt érkező belvizek fogadására. 2009-ben – az érvényes üzemrendtől eltérően – volt kísérlet az övcsatorna torkolati szakaszán a belvizek visszatartására, de nem járt eredménnyel. A Szamossályi-árapasztó csatorna öblözetében a zárógátban levő Galambos zsilip zárásával, ill. szükség szerinti fojtásával a zsilipnél max. 200 cm-ig duzzasztható fel a víz anélkül, hogy a csatorna mentén káros elöntések keletkezzenek. Ezen a duzzasztott vízszinten a Szamosmenti tározóba 800 ezer m

3 belvíz engedhető be gravitációsan, ezzel is csökkentve a Szamossályi tározó terhelését. A Szamosmenti tározó az üzemi (ami itt megegyezik a maximálissal) térfogatra (1,45 millió m

3

) csak a Szamos folyóból, a kiépített tápcsatornán keresztül tölthető fel (1. táblázat)

. A Szamossályi tározó üzemvízszintje 350 cm (1,0 millió m

3

), de 200 cm (0,32 millió m

3

) alá (ökológiai okokból) nem csökkenthető még belvízi előürítéssel sem. A tározóban max. 550 cm (2,27 millió m

3

) vízállás tartható, e fölött a tározó kiöntésével kell számolni. Rendkívüli esetben a tározó leürítő zsilipéhez telepített mobil szivattyúkkal emelhető a belvíz a Szamos folyóba, illetve a zárógát mögötti területen lehetséges vésztározás (mint 1999-ben). Ha a Túr-belvíz öblözetek belvízhelyzete lehetővé teszi, úgy belvízátadás ezen öblözetekbe osztózsilipeken keresztül lehetséges. A Szamossályi tározó Szamosból való töltésére néhányszor már sor került, a tapasztalatok kedvezőek. A Túr-belvíz felső öblözet vizei a Nagyari Túrágon a nagyari zsilipen keresztül vezethetők a Tiszába, vagy a kömörői osztózsilip szabályozásával víz adható át a Túr-belvíz alsó öblözetbe. A Kövessy zsilip lezárásakor az osztózsilipet is zárni kell kivéve, ha a felvízállás a 430 cm-t meghaladja (Nagyar védelme érdekében), vagy ha a Túr-belvíz alsó öblözetben vízpótlás szükséges (kisvízkor). A kömörői osztózsilipnek kulcsszerepe van mind a kisvizek, mind a belvizek helyes szabályozásában. Belvízi időszakban az osztózsilip késedelmes lezárása a Túr-belvíz alsó öblözetben igen magas vízszinteket eredményezhet. A Túr-belvíz alsó öblözet a belvízrendszer legmélyebb területe. Az itt összegyűlt vizek egyedül a Kövessy zsilipen keresztül vezethetők a Tiszába, vagy a kisari legelőn, illetve az 5