A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Darabos Péter, Bódi Gábor, Fülöp Roland, BME VKKT: Vízi közmű hálózatrekonstrukció - K+F eredmények

MHT XXVII.Országos Vándorgyűlés BME VKKT Vízi Közmű hálózatrekonstrukció - K+F eredmények - 16 - 2. Az Objektumkezelőben az objektumok adatainak csak részleges tárolása történik. Itt olyan adatok jöhetnek szóba, amit a kapcsolódó rendszer nem tárol, az objektumkezelő pedig alapértelmezésben igen. a. Az objektumkezelő működéséhez feltétlenül szükséges adatok, pl. geometria. b. Opcionális adatok. Az adatkapcsolatok létrehozásához az objektumkezelő adatbázisa nyitott. Az adatbázis struktúrát dokumentáltuk. Mindkét esetben a két rendszer között az objektumok azonosítása igényel megoldást. Az objektumkezelő bármely saját objektumhoz tud külső adatkapcsolatot, pontosabban hivatkozást tárolni. Erre az adatbázis tervezése során már felkészültünk. A fizikai megvalósítás esetében a feladat a kapcsolódó rendszer által használt azonosítók, mint hivatkozások rögzítése az objektumkezelő adatbázisában. Tapasztalataink szerint a fizikai adatkapcsolat létrehozása részben, vagy egészében automatizálható, de egyedi szoftverfejlesztést igényel. 5.1.8.2. Funkcionális kapcsolat Az Objektumkezelő és más külső programok között „socket” technológián alapuló megoldást, interfészt dolgoztunk ki. A külső rendszer általában kérést küld az objektumkezelőnek. Ezen kérések teljesítéséhez az objektumkezelő felületén interaktív felhasználói beavatkozás szükséges (objektum kiválasztása, adott részre nagyítás, esetleg nézet váltás). A beavatkozás végeztével, amennyiben az szükséges válasz megy a kezdeményező alkalmazásnak. 5.2. Csőanyag vizsgálatok A csőanyagvizsgálatok keretében általában arra kerestük a választ, hogy − Milyen hatással van a külső (befoglaló) környezet és a szállított, tárolt közeg a csőanyagra ? − Hogyan befolyásolja mindez a csőanyag szerkezeti tulajdonságait, ezen keresztül az élettartamát ? A vizsgálatok során a mechanikai szilárdságra, alakváltozásra, illetve geometriára vonatkozó méréseket végeztünk, tanulmányoztuk a cső anyagszerkezetét. A közreműködő vízművek segítségével, a általában a vezetékcserével járó rekonstrukció miatt felhagyásra ítélt csövekből kerültek ki az ép mintadarabok. Ezzel egy időben a vezeték környezetéből talaj és talajvíz minta vételére került sor. A mintavételről jegyzőkönyv készült, melyben rögzítették a helyszíni beépítettségi, forgalmi és egyéb környezeti adottságokat. Alapvetően kétféle vízellátási célú csőanyaggal kapcsolatban végeztünk vizsgálatokat. − Az azbesztcement vezetékekre vonatkozó vizsgálatsorozat keretében összesen 33 eredménnyel rendelkezünk. Ez a szám még nem elegendő általánosítható vélemény kialakítására, de bizonyos tendenciák már kivehetőek. Az eredmények szerint a csőszálak tönkremenetele egyértelműen a cementmátrix korróziójával hozható kapcsolatba. Megállapítható, hogy a kapott mintadarabok döntő többségének tönkremenetele belülről kezdődött. Külső korrózió csak a savas (pH<7,00) környezetben fekvő csöveknél volt megfigyelhető, azonban a semleges pH-tól való kis eltérés is komoly felületi