A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Darabos Péter, Bódi Gábor, Fülöp Roland, BME VKKT: Vízi közmű hálózatrekonstrukció - K+F eredmények

MHT XXVII.Országos Vándorgyűlés BME VKKT Vízi Közmű hálózatrekonstrukció - K+F eredmények - 17 - tönkremenetelt okozott. A korróziós tönkremenetel kisebb átmérőjű csöveknél (DN 80100) gyakoribb. Ez gyártási technológiai okokra vezethető vissza, mivel az is kimutatható volt, hogy a kisebb átmérőjű csövek átlagos testsűrűsége is kisebb. − A PVC nyomócsövek vizsgálatait 2006 novemberében kezdtük meg és 2007 júniusára fejeztük be. A korlátozott számú komplex vizsgálat eredményéből a kis mintaszám miatt nem lehet-, és szabad messzemenő következtetést levonni, de megelőlegezhető az a szakirodalom által is alátámasztott megállapítás, hogy a KM PVC csőgyártmányok nagy többsége az előirányzott 50 éves élettartamot szilárdsági tulajdonságainak jelentősebb romlása nélkül eléri. A vezetékek kisebb hányadánál – gyártástechnológiai és/vagy anyagminőségi problémák miatt – az 50 éves életkor nem szavatolható. A munka során világossá vált, hogy a KM PVC cső élettartama szempontjából egyik meghatározó tényező a molekulalánc felszakadása, melynek egyik lehetősége a HCl hasítás. Mind a mai napig nem kutatott és így tisztázatlan a hálózatokban jelenlévő klór esetleges hatása a KM PVC csövekre. Ezt a kérdést a továbbiakban még vizsgálni szükséges. 5.3. Rekonstrukciótervező szoftver eszközök kifejlesztése Az egységes szemléletű hibastatisztika elveinek lefektetését követően 2006-ban javaslatot dolgoztunk ki a vezeték állapotértékelés és a kockázatelemzés módszerére. A vezetékek állapotértékelésére statisztikai módszeren alapuló eljárást és szoftvert dolgoztunk ki, melynek segítségével meghatározásra kerül a vezeték tönkremenetelének valószínűsége. A vezeték állapotát jellemző meghibásodási valószínűség értéket az okozható kár mértékét kifejező számmal szorozva kapjuk meg az egyes vezetékekre vonatkozó kockázatot, ami alapján a vezetékek sorrendbe állíthatók. A károk és a kockázatok meghatározására ugyancsak módszert és szoftvert dolgoztunk ki. Tekintettel arra, hogy a statisztikai feldolgozások központilag történnek, míg a hibaadatok gyűjtése és a kockázat elemzés mindig az egyes vízműveknél, így két szoftver kidolgozására került sor: − Rekonstrukciótervező-kezelő program o A felhasználóknál keletkező meghibásodási adatok évenkénti exportálása a központi feldolgozás céljából. o A központi adatfeldolgozásból származó meghibásodási valószínűség adatok importálása. o Vízellátó hálózat modell export az objektumkezelőből a HCWP program adatbázisába o Csatornahálózat modell export az Objektumkezelőből az SWMM adatformátuma szerint. o Vezeték kockázat számítás és a számítási eredmények importálása az Objektumkezelő adatbázisába. − Központi hibastatisztika program: A meghibásodási adatokra, valamint a szakági objektumok és a környezeti objektumok adataira támaszkodva számítja a vezetékek tönkremeneteli valószínűségét.