A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Takács Ilona, FETIKÖVIZIG: Újfehértó belvíz-veszélyeztetettségi okainak feltárása korabeli és mai térképek vizsgálatával

2. ÚJFEHÉRTÓ TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGAI Újfehértó városa a 46. sz. Nyíri belvízrendszer területén, azon belül az Érpatak (VIII.) és a Simai (IX.) főfolyások völgyében található (1. sz. melléklet – Átnézetes helyszínrajz). A belvízrendszer ország északkeleti részén, a Tisza bal parti vízgyűjtőjében terül el, a környezetéből kiemelkedő pleisztocén korú homokdombok sorozata, a Nyíri tájegység szerves része. Északon a befogadó – a Nyíri dombok lábánál 1879-81 között, 44,6 km hosszban megépített – Lónyay főcsatorna. 2.1. DOMBORZAT A Nyírség domborzati szigetei, hátságai 20-30, helyenként 50 méterre emelkednek ki a területet övező ártéri síkságok szintje fölé. A Nyírségi tájegység, Magyarország második legnagyobb hordalékkúp-síksága, melyet az Északkeleti-Kárpátokból és az Észak-Erdélyi Rézhegységből érkező ősfolyók halmoztak fel a pleisztocén jégkorszakban. A hordalékkúpot felépítő geológiai képződmények közül a futóhomok a legelterjedtebb. A terület átlagos terepesése eléri az 1,0 m/km-t. A nyírségi futóhomok vastagsága néhány dm-től 32 m-ig terjed. A futóhomok szemszerkezetében az apró szemű (0,2-0,1 mm) homok az uralkodó, amelyre jellemző a gyors defláció kialakulása, negatív hatása gyakorlatunkban a bemosódásokon túl a belvízcsatornák szél hatására történő feltöltődésében jelentkezik. A tájegység északi részén a Tisza vonalára felfűződve löszös homok található. A típusos lösz csak Balsa és Rakamaz közötti területen, vékony rétegben van. A Nyírség az alföldi tájak közül – a geológiai formák sokszerűségéből következően – az egyik legváltozatosabb és ez által legszebb területnek tekinthető. Homokvidéket dél-észak irányú ősfolyóvölgy maradványok, feltöltődött völgyrészek teszik változatossá, vízgazdálkodási szempontból érdekessé. A Nyírség tájalkotó földrajzi tényezője a dombság. Az Érpatak (VIII.) és a Simai (IX.) főfolyások völgyének horizontális elrendezését a közel dél-északi irányú tagoltság jellemzi. A terület vertikálisan dél-északi lejtéssel bír. Jellemző terepmagasságok: a vízgyűjtő felső részén 150,00-151,00 m.B.f. a befogadónál 106,00-107,00 m.B.f. 2.2. TALAJADOTTSÁGOK Az Érpatak (VIII.) főfolyás völgyében ötféle talaj váltogatja egymást, melyek a következők: − televényben szegény, a szél által mozgatható homok, − televényben gazdagabb szürke, vagy barnás színű homok, − televényben gazdag fekete homok, − löszös üledékből alakult televényes vályog, − szikes talajféleségek. Talajfizikai osztályozás szerint túlnyomórészt homok (90 %), de a dombok közötti mélyebb részeken vályog-talajok is vannak, vízgazdálkodási tulajdonságaik alapján jó vízáteresztőképességű, gyengén víztartó talajok a jellemzőek. (07.01. sz. belvízvédelmi szakasz védelmi terve, 2006.) - - 3