A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - dr. Nagy László, BME: Árvízvédelmi gátak megbízhatóságon alapuló kockázat számításának menete

• a területhasználat tervezéséhez szükséges alapvető kezdeti információkat nyújtanak, lehetővé teszik az új lakó- és fejlesztési területek megfelelő kijelölését és fejlődését, • segítségükkel megállapíthatóak a várható árvíz okozta károk és a kockázat csökkentésével járó előnyök, • a nem-szerkezeti árvízvédelmi intézkedések – pl. az árvízálló területhasználat, vagy építési mód - megvalósíthatósága pontosan megállapíthatóvá válik, • lokalizációs tervek készítéséhez meghatározza a magas kockázatú területeket, • megállapíthatóak az árvíz okozta károk és a kockázat csökkentésével járó előnyök, • térképi támogatást nyújtanak a döntés előkészítési folyamatban, • bármiféle biztosítási terv alapját adják, • logikai alapját képezik a beruházások tervezésének és a prioritások megállapításának, különösen a szerkezeti intézkedések esetén, • növelik a lakosság valós ismereteit a várható veszélyekről, bemutatják a lakosságnak a reális veszélyeket. Az árvíz kockázati térkép információkat tartalmaz: • az ártéri öblözet védvonalának védőképességéről; • az árvizek által a gátszakadást követő elöntések kiterjedéséről, határairól; • a fenti elöntések tartósságáról, annak területi eloszlásáról; • az elöntési mélység-tartósság területi eloszlásáról; • az elöntési folyamat során kialakuló áramlási viszonyokról, kritikus áramlási sebességű zónákról; • a kárérzékeny zónákról (beleértve nemcsak a bekövetkező elöntés okozta károsodásokat, hanem védekezési helyzet miatt várható korlátozásokat is); • a veszélyeztetett terület népsűrűségéről, annak eloszlásáról; • a magas kockázati tényezővel jellemezhető zónákról. 3. A KOCKÁZAT SZÁMÍTÁS SZERKEZETE A kockázatszámítás kialakulásával új lehetőség adódott a biztonság megfogalmazására. Segítségével, az amúgy be sem tartható „abszolút biztonság elve” felváltható. Ezzel az új módszerrel a biztonság tervezhetővé, ellenőrizhetővé válik. Kockázatszámítással mód van a megtörtént események feldolgozására és a jövőben feltételezett események szimulációjára. A mérnöki értelemben vett döntés a műszaki és gazdasági szempontokat mindig egyidejűleg, kölcsönhatásukban veszi figyelembe. Ezt az elvet a hagyományos tervezési metodikát követve úgy szokás megfogalmazni, hogy a "műszakilag egyenértékű" megoldások közül a "legolcsóbbat" kell kiválasztanunk. Ez a szemlélet a kockázat és a megbízhatóságon alapuló biztonsági számítás tükrében vizsgálva alapvetően hibás. Nincsenek ugyanis egyenértékű megoldások, mivel minden megoldás tönkremeneteli valószínűsége más és más. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a várható kockázat is a megoldás módjával (pl. a geometriai méretek, a felhasznált anyag mennyiség stb.) változik. Árvízvédelmi gátaknál a kiépítettség alapján bizonyos tönkremeneteli valószínűséggel és kockázattal mindenképpen kell számolni (reziduális kockázat). A kockázat analízis kvantitatív módszerei lehetővé teszik a rendszeres ellenőrzésre, fenntartásra és katasztrófa elhárításra irányuló stratégiák, módszerek és irányelvek tovább fejlesztését és optimalizálását. A kvantitatív kockázat számítás a jövőben az árvízvédelmi stratégiában fontos szerepet fog 5