A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Mrekva László, AXIÁL Kft.: Városi árvízi kockázatkezelés
a preventív és előkészítő intézkedések általában sokkal költséghatékonyabbak és fenntarthatóbbak, mint a vészhelyzetekre reagáló intézkedések. A következőkben olyan intézkedésekről esik szó, melyek célja, hogy csökkentsék a kockázatot, a kitettséget és a sebezhetőséget, megkönnyítve azoknak a döntéseknek az azonosítását, melyek a városi árvízi kockázat csökkenése irányába mutatnak. A kockázat csökkentő intézkedések arra adnak választ, hogy a városi területeken miként lehet csökenteni a lefolyás mértékét. Az intézkedések kiválasztásával kapcsolatban, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legmegbízhatóbb megközelítések azok, melyek a különféle stratégiák elegyét alkalmazzák. Végül fontos felismerni azt, hogy minden javasolt intézkedés a helyi feltételeknek van alárendelve és az alkalmazhatóságuk és alkalmasságuk a politikai és társadalmi-gazdasági körülményektől függ. II.3.1. Kockázat csökkentő intézkedések Az árvizek a természetes hidrometeorológia jelenségek következményei, kölcsönhatásaik összekapcsolódnak a vízgyűjtő jellemvonásaival. Beavatkozásokon keresztül megváltozatva ezeket a jellemzőket, a lefolyási folyamat is megváltozik, ezáltal alkalmassá válnak az árvízi kockázat csökkentésére. A felszíni lefolyás csökkentése különféle intézkedéseken keresztül érhető el, melyek növelik a beszivárgást, a párolgást stb. Ennek legegyszerűbb módja, hogy megőrizzük a nyitott és zöld felületeket a városokban. Ezek a felületeknek többcélúak: • csökkentik a felszíni lefolyást az infiltráció és az evapotranspiráció növelése által, • visszatartják a vizet, • megszűrik a beszivárgó vizeket, • pótolják a talajvízkészleteket, • csökkentik a légszennyezést és javítják a városi mikroklímát, és • különféle pihenési célokat szolgáljanak. Számos praktikus módja létezik annak, hogy az ilyen területeket a mindennapi tevékenységeink során mire használhatjuk még. Az árvíz lehetséges szennyezettségének csökkentése szintén döntő a kockázat csökkentésben. Ezt úgy érhetjük el, hogy: • elválasztjuk a szenny- és csapadékvíz csatornákat és megfelelő kapacitást biztosítunk ezekben a csatornahálózatokban, • megvédjük a szennyvíztisztító telepeket az áradásokkal szemben, • javítjuk a folyékony hulladékszállítási technológiákat és a szilárd hulladékgyűjtési gyakorlatot, • a hulladékártalmatlanítókat biztonságos helyszínekre telepítjük, • a veszélyes hulladékok tárolási szabályozását szigorítjuk, • tiltó intézkedéseket vezetünk be, hogy veszélyes hulladékot ne tároljanak az ártereken. A lokális áradások kockázatának csökkentése Csökkentjük a lokális áradásokat azáltal, hogy előidézzük az infiltrációt, az által, hogy: • a nyílt felszínű területek megóvjuk, • a természetes tavak megvédjük, • ösztönözzük a talajvízdúsítást és a nyílt felületek zöldövezetté alakítását, • áteresztő útburkolatokat alkalmazunk és • karbantartjuk a vízelvezető árkokat. 9