A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Mrekva László, AXIÁL Kft.: Városi árvízi kockázatkezelés
Visszatartjuk/transzferáljuk a lokális árvizeket úgy, hogy • a csatornarendszerek eltömődésének megakadályozzuk (tisztítás, szilárdhulladék gyűjtés stb.), • árvízvisszatartó medencéket alakítunk ki, és • összegyűjtjük az esővizet. Az esővíz elszennyeződésének megakadályozása az által, hogy • szétválasztjuk a szenny- és csapadékvíz csatornákat, • a potenciális szennyező forrásokat (szennyvízgyűjtők, hulladéklerakók, benzinkutak stb.) megvédjük az áradások ellen. Az árvízkockázatok koordinálása a városgazdálkodásban: 1. a kockázati zónák lehatárolása, 2. a különféle kockázati zónáknak megfelelő földhasználat meghatározása, 3. a földhasználat szabályozás végrehajtása, az alábbiakon keresztül: • korlátozó szabályozások (tiltások, büntetések, áttelepítés), • gazdasági ösztönzők bevezetése (kedvezményes adózás a megfelelő földhasználat esetén, többlet adózás a nem kívánatos földhasználat esetén), • tudásnövelés (a szabályozások szükséges lekommunikálása, tudatosságnövelő kampányok), • közösségi tulajdonjog biztosítása (tulajdonjogszerzés). III. Városi árvízi kockázatkezelés A városok valódi természetének köszönhetően, a populáció és a különféle gazdasági tevékenységek tetemes nyomást gyakorolnak a környezet természeti erőforrásaira, nyilvánvaló hogy a különféle fejlesztési tevékenységek kölcsönhatással vannak egymásra. A városi vízellátás és közegészségügy, a szálláshelyek, a környezetszennyezés mérséklése, az szállítmányozási rendszerek, az ipari tevékenység, az egészségügyi és szociális juttatások csak néhány azon fejlesztési tevékenységek közül, melyek hatással vannak egymásra és befolyásolják a városi árvízi kockázatot. III. 1. Az árvízi kockázat meghatározó irányvonala a városfejlesztésben Fokozódik az a fajta felismerés, miszerint az árvízi kockázat csökkentése, más katasztrofális kockázat csökkentéséhez hasonlóan kell, hogy képezze a fő fejlesztési irányvonalat. Az árvízi kockázat ezért meghatározó tényező egy ország különféle szektorális stratégiáinak és politikáinak kialakításában. Az ilyen irányú fejlesztés megköveteli, hogy elemezzük és megértsük: • a potenciális árvízi kockázat hatását a különféle fejlesztési programokra és projektekre vonatkozóan, és hogy • ezek a politikák és programok hogyan befolyásolják más szektorok fejlesztését. A városi árvízi kockázatkezelést ezért egy jól definiált kereten belül kell megvalósítani, mely keret felismeri és alkalmazza a különböző lehetséges tevékenységek egymást kiegészítő együtthatását, hogy ezeken keresztül, a követelményeknek megfelelően, koordinált módon kezelni tudjuk a felmerülő konfliktusokat. Három, mindenre kiterjedő fogalom biztosítja ennek keret a megvalósulását: 10