A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Mrekva László, AXIÁL Kft.: Városi árvízi kockázatkezelés

Az emberek és az infrastruktúra fizikális sebezhetősége A városi fejlődés velejárója a kockázatteremtés, de amíg a magasabb jövedelemmel ellátott érdekcsoportok képesek elviselni az ilyen kockázatot, addig az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknek szembe kell, hogy szálljanak a kockázattal. A városi lakosság fizikális sebezhetősége növekedő tendenciát mutat a potenciálisan veszélyes infrastruktúrák és anyagok (hidak, folyékony és szilárd hulladék, kemikáliák, elektromos berendezések stb.) sűrű koncentrációjának eredményeképpen. Kedvezőtlen szervezeti és gazdasági feltételek A hétköznapi városlakók nem képesek hatékonyan együttműködni egymással. Amint szembe kerülnek a nehézségekkel, rögtön az államtól várnak támogatást (anyagi, intézményi) helyzetük jobbá tétele érdekében. A megfelelő intézményi struktúra hiánya kaotikus körülményekhez vezethet a „nehéz időkben”. Mindenesetre a közösség tagjai közötti kölcsönös támogatás kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy megbirkózzunk a veszélyhelyzetekkel. A társadalmi tudatosság előfeltétele, hogy a lakosok tudjanak a veszélyekről, beleértve annak minden fontos paramétert, úgymint az árvizeknél az elöntés típusa (statikus, dinamikus), valószínűsége, intenzitása (az elöntés mélysége, áramlási sebesség) és hatásának mértéke. Ezeket az ismereteket meggyőző módon tudatára kell hozni minden szereplőnek. Alkalmazkodás és felelősség Mindenkinek, aki a folyónál vagy a folyóból, tágabban pedig a potenciális árterületen él, személyes felelőssége, hogy vízhasználatát és minden tevékenységét az árvízi kockázathoz alakítsa. Így mindenkinek tudnia kell a kockázatról és megfelelően figyelembe kell vennie cselekvéseiben. Az utóbbi években a hagyományos műszaki beavatkozások (például a töltések megerősítése) helyett javasolt alternatív árvízvédelmi módszereknél (például a szabályozott területfeladás vagy a hullámterek helyreállítása) arra helyezték a hangsúlyt, hogy ha az egyéb, nem számszerűsíthető előnyökre is odafigyelünk, akkor jobb lehetőségek vannak a hosszú-távú hatékonyságra. Ezen előnyök körébe tartozik a társadalom tájékozottságának javulása és a környezet fejlődése. I.2.2.1. A sebezhetőség csökkentése Az emberek és az infrastruktúra fizikális sebezhetőségének csökkentése: • az alapvető szükségletek elégséges biztosítása (élelemmel történő ellátás, egészségügyi felszerelések stb.), • vészhelyzeti menedékhely, • kiürítési tervek és felszerelések, • építési szabályzat. Az alkotmányos/gazdasági sebezhetőség csökkentése: • politikai támogatás, • intézményi részvétel, • közösségi alapú szervezetek támogatása (pl. önkéntes tűzoltó brigádok), • a gazdasági fejlődés támogatása, • a bevételi források változatossá tétele, • árvízi kárbiztosítás. Az információs/motivációs sebezhetőség csökkentése: • tudásfejlesztés (felvilágosító események, oktatási anyagok stb.) • a társadalmi tudatosság növelése (árvízi kockázati térképek közzététele), • előjelző rendszerek és figyelmeztetető felhívások. 6