A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Mrekva László, AXIÁL Kft.: Városi árvízi kockázatkezelés
II. Integrált városi árvízgazdálkodás II. 1. Célok és megközelítések Az integrált városi árvízi kockázatkezelés végső célja az, hogy minimalizáljuk az emberi veszteségeket és a gazdasági károkat, mialatt a természeti erőforrásokat felhasználjuk az emberiség létének jobbátételére. Mindamellet rá kell ébrednünk arra, hogy az abszolút árvízbiztonság a legtöbb esetben utópisztikus. Az árvízi kockázat teljesen nem kerülhető el, ennélfogva kezelnünk kell azt. Következésképpen, az árvízgazdálkodás nem képes az árvízi kocázatot eliminálni, ellenben enyhíteni igen. Ezt azáltal valósíthatjuk meg, hogy az árvízi kockázatot egy elfogadható szintre csökentjük, megfelelő erőforrás-gazdálkodást folytatunk, illetve megfelelő intézkedésekké transzformáljuk magát a kockázatot. Ezeknek az intézkedéseknek egy integrált kockázatkezelési-eljárás részét kell képezniük. Ezért tehát az integrált kockázat kezelési folyamat (3. ábra - Urban Flood Risk Management – A Tool for Integrated Flood Management, WMO, 2008) alapvető lépései: a kockázat értékelés, a tervezés és az intézkedések implementációja, és az értékelés és kockázat újraértékelés. 3. ábra. A kockázatkezelési folyamat lépései (Urban Flood Risk Management – A Tool for Integrated Flood Management, WMO, 2008) Az első lépés a kockázatkezelési folyamat során a széleskörű értelmezés, az árvizi kockázatok elemzése és értékelése még mielőtt az árvízcsökkentő intézkedéseket megterveznénk vagy megvalósítanánk. Ez segíthet megválaszolni az intézkedések típusára vonatkozó azon kérdéseket, melyek valószínűsíthetően a lehető leghatékonyabb módon képesek csökkenteni az árvízi kockázatot az adott környezetben. Azért, hogy folyamatosan javíthassunk az árvízi kockázatkezelési terveken és a megfelelő intézkedéseken feltétlenül szükséges, hogy kiértékeljük a végrehajtott intézkedéseket, és újrabecsüljük a megmaradt kockázatot. II. 2. Kockázatértékelés Két tendencia mutatkozik Európában: a megnövekedett árvízkockázatok és az árvizek okozta megnövekedett gazdasági károk irányába. Először is, az éghajlatváltozás, a nem megfelelő folyógazdálkodás, valamint az árvízkockázati területeken végzett építkezések miatt az árvizek mérete és gyakorisága valószínűleg növekedni fog. Másodszor, észrevehetően növekedett a sebezhetőség az árvízkockázati térségekben található emberek és gazdasági eszközök száma miatt. Általános összefüggés: az árvíz természeti jelenség, amelyet nem lehet megakadályozni, azonban az emberi tevékenységek hozzájárulnak az árvízesemények valószínűségének növeléséhez és a káros hatások súlyosbításához. 7
