A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Mrekva László, AXIÁL Kft.: Városi árvízi kockázatkezelés

fő tényezője az emberek számának növekedése. A városok gyors és nem tervszerű növekedése azt eredményezi, hogy az emberek egyre nagyobb számban potenciálisan ki vannak téve az áradásoknak. Míg 1800-ban a Föld lakosságának csak egy százaléka élt városokban, az ipari forradalom következtében kialakult agglomerációk egyre nagyobb tömegeket vonzottak (vagy a körülmények kényszerítették őket áttelepülésre). Így 1970-re ez az arány már elérte a 30%-ot és az ezredfordulóra megközelítette az 50%-ot (GayerLigetvári, 2007). Az előrejelzések szerint 2030-ra, a várhatóan több mint a népesség 2/3-a fog városokban lakni. Ezt szemlélteti az alábbi 2. ábra. A fejlődő országokban a városok gyorsan növekednek. A vidéki területekről a városokba történő migráció, a városok túlzott mértékű, kontroll nélküli növekedéséhez, az ipar növekedéséhez valamint infrastrukturális fejlődéshez vezet, veszélyeztetve az olyan területeket, mint például a folyópart, a vizes élőhelyek, a folyónál alacsonyabban fekvő területek, mely területeken az áradás előbb vagy utóbb megjelenik. Gyakran az effajta városi növekedés kiterjed az árterekre, lecsökkentve az árvíz természetes lefolyásának területét. A gazdasági fejlődésnek köszönhetően a vagyoni érdekeltségek sokszor gyorsabban növekednek, mint maga a társadalom. A városok és városi lakosság, különösen a fejlett országokban, a megfelelő intézkedéseknek köszönhetően védve van az árvizektől és az évek során megerősítették a gazdasági tevékenységeiket az ilyen területeken. Mindazonáltal a városok növekedésének nem feltétlenül kell asszisztálni az árvízkockázat növekedéséhez akkor, ha a területrendezés, a területhasználat során figyelembe veszik az árvízkockázatot. Tudomásul kell vennünk, hogy jelentős árvizek nélküli eltelt időszak után nehéz fenntartani az árvízi tudatosságot úgy az emberekben, mint hatóságok között. 2. ábra. A városokban elhelyezkedő lakosság száma a világon (forrás: United Nations, World Urbanization Prospects: The 2005 Revision (2006) and Carl Haub, 2007 World Population Data Sheet.) I.2.2. Sebezhetőség A sebezhetőség a kockázat egyik legkritikusabb összetevője meghatározza, hogy vajon kivagyunk-e téve egy esetlegesen katasztrófával végződő kockázatnak, vagy nem. Ha valóssá válik egy potenciális árvízi fenyegetés, akkor döntő erejű az emberek és az infrastruktúra sebezhetőségének mértéke. Három fő típusát különböztethetjük meg a sebezhetőségnek: 1. az emberek és az infrastruktúra fizikális sebezhetősége, 2. a kedvezőtlen szervezeti és gazdasági feltételek, és 3. az alkalmazkodás és felelősség. 5