A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Fiala Károly, dr. Kozák Péter, ATIKÖVIZIG: Georadarral végzett védművizsgálatok tapasztalatai

5

célkitűzéseket jelentős mértékben meghaladva, sikerült a belterületi környezetben sikerrel alkalmazni a műszert. Számos korábban ismeretlen közműhálózati elem helyszínrajzi elhelyezkedését sikerült beazonosítani. Baja város 2,4 km hosszúságú elsőrendű védvonalának belterületi szakaszán történt felülvizsgálat számos tanulsággal szolgált. A megállapodásban rögzített műtárgyak állapotfelméréséből kiderült, hogy egy mértékadó árhullám során több jelenséggel is számolnia kell a védekezőknek. Az ismert keresztezések lezárására a legtöbb esetben nincs lehetőség, a töltéstestet keresztező, mély átvezetésű műtárgyak állapota beavatkozást igényel. A legtöbb gondot azonban azok a keresztezések jelentik, amelyek teljesen ismeretlenek, a nyilvántartásban nem szerepelnek. A megszűnt ipartelep körzetében olyan műtárgyakat észleltünk, amelyek kezelője ismeretlen, állapotfelmérés, karbantartás évek óta nem történt. Ezekben az esetekben az elzárási lehetőség ismeretlen, így valós kockázatot jelentenek. Az elvégzett felmérések során létrejött egy több száz oldalas dokumentáció, amely tartalmazza a helyszíni bejárás fényképeit, a műtárgyak fotóit, a felmért keresztszelvényeket, a georadarral és a csatornavizsgáló kamerával megvizsgált műtárgyakat. A tapasztalatok alapján javaslatot tettünk a belvárosi szakasz teljes felülvizsgálatára. A mintaterületi eredmények alapján megállapítható, hogy az árvízvédelmi töltések környezetében a georadar alkalmazhatósága igazolást nyert. A mérési eljárás segítségével a védműveket keresztező, megközelítő közműhálózatok helyszínrajzi és magassági elhelyezkedése feltárás nélkül határozható meg. A vizsgálati eredményként kapott szelvények további feldolgozás nélkül szolgáltat eredményeket. A vizsgálatok elvégzés kiemelt jelentőséggel rendelkezik a belterületi szakaszokon, ahol nagy számmal találhatók működő és felhagyott közművek. A vizsgálathoz szükséges műszer beszerzési költsége alapján lehetőséget biztosít arra, hogy szélesebb körben is elterjedjen a vízügyi gyakorlatban.