A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Gacsályi József, FETIKÖVIZIG: A Túr folyó árvízvédelmi rendszerének fejlesztési lehetőségei a 2001. évi márciusi rendkívüli árvíz tapasztalatai alapján

A TÚR FOLYÓ ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A 2001. ÉVI MÁRCIUSI RENDKÍVÜLI ÁRVÍZ TAPASZTALATAI ALAPJÁN GACSÁLYI JÓZSEF FETIKÖVIZIG 1. Bevezetés 2003. áprilisa óta dolgozom a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területi felügyelőjeként a Túr hazai szakaszán. Lakhelyem szerint korábban minden a FelsőTiszához kötött, azonban már a kezetektől megérintett a Túr szépsége, történelme. Talán könnyítette helyzetemet, hogy a Túr vidékét csak a munkám során kezdtem megismerni, így elfogultság nélkül alakult ki bennem a térség szeretete. A történelmének megismerését követően megfogott az a XX. század elején elvégzett hatalmas, emberfeletti szabályozási munka, melyet csak úgy tudunk igazán értékelni, ha átérezzük az adott kor életkörülményeit, minden napjait. Jelenleg, mikor a természetvédelem került előtérbe, nem szabad elfelejteni, hogy az 1900-as évek első felében a térség túlélése volt a tét. Könnyű beszélni arról, hogy milyen változás következett be természeti értékeinkben a szabályozást követően, de elfelejtjük értékelni, hogy mindennapjainkat ezek a művek teszik az árvizekkel szemben biztonságossá. Ez a biztonság azonban nem elegendő, melyet az 1970-es árvizet követően 2001-ben is megtapasztalhattunk. A 2001. évi árvíz a Túr menti árvízvédelmi rendszer történetében fontos állomást képvisel. Jelentősége nem kifejezetten a gátszakadásokból adódik (1970. évben már következett be gátszakadás a Túr mentén), hanem abból, hogy az árhullámot kiváltó csapadék mellett a magas vízszintek kialakulását további tényezők is befolyásolták. Ezen tényezők alatt értem a Felső-Tiszán levonuló árhullám visszaduzzasztó hatását, illetve az ukrajnai gátszakadásból származó többletterhelést. Dolgozatommal arra vállalkoztam, hogy a 2001. évi árvizet felelevenítve, mértékadó állapotnak tekintve számba vegyem a fejlesztési irányokat. Szándékosan nem koncepció tanulmány szerepel a megnevezésben, hanem inkább fejlesztési javaslat, mivel dolgozatomban egy gondolatmenetet kívánok végig vinni, mely néhány lényegi kérdésre rávilágítva tesz javaslatokat a távolabbi jövőre. A dolgozat témaválasztásakor, – most már bevallhatom – úgy éreztem ez a terület nem tud új dolgokkal szolgálni. Ismerem a térség adottságait, az árvízvédelmi rendszer felépítését, valamint a 2001. évi árvíz történetét. Elmerülve az anyag összeállítása során felhasznált szakirodalomban, valamint végiggondolva a történteket következményeivel együtt sikerült más szemlélettel feltérképezni a fejlesztési lehetőségeket. Bízom benne, hogy a dolgozat elolvasását követően sikerül átérezni a 2001. árvíz alkalmával jelentkező reménytelen küzdelmet ember és természet között, valamint az ebből merített tapasztalatok alapján bemutatni az elérendő árvízi biztonság megteremtéséhez szükséges fejlesztési lehetőségeket. Mondom ezt annak tükrében, hogy nem szabad elégedettnek lennünk az elért sikerek láttán. A természet tartogat még meglepetéseket, 2001. évitől sokkal kedvezőtlenebb hidrometeorológiai helyzet is előfordulhat. A feladat ismert, a megvalósítás kulcsa a mi kezünkben van. 2. A Túr vízgyűjtő földrajzi és vízrajzi adottságai A Túr folyó a Kárpát-medence, valamint Magyarország északkeleti részén, a Tisza vízgyűjtő területén helyezkedik el. A Túr folyó a Tisza egyik baloldali mellékfolyója, Romániában

, az Északi Kárpátok déli oldalán található Gutin hegység 989 m-es magasságában, Avasfelsőfalu határában ered, ahonnan nyugat felé folyva keresztülfolyik Túrvékonya településen, s több kisebb ágat (Turc és Tálna patakok, stb.) magába gyűjtve, Túrterebes

nél egy északról jövő