A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Láng Mercédesz, VKKI: A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Duna szigetközi szakaszának vízszintemelésére

A modell méretarányából adódó bizonytalanságok miatt a további mellékág megnyitási lehetőségeket nem vizsgáltuk. Erre a numerikus modell ad majd megbízhatóbb választ. Amennyiben a kialakuló vízszintek további közvetlen rányitásokat nem tesznek lehetővé, a mellékág-főág további kapcsolata hallépcsők építésével javítható. Erre az így kialakult kisebb vízszintkülönbségek már jó lehetőséget kínálnak. Az árvízszintek a fenékküszöbök beépítésének hatására tovább emelkedtek. Az árvízszint csökkentése érdekében első lépésben a hullámteret kezdtük el tisztítani, hogy a kedvező áramlási irányok jobban kitűnjenek. Ez a kísérlet teljesen hatástalan volt. A kísérleti sorozat végén már alig volt érdességet növelő tényező, de az árvízszintek mégsem csökkentek. Mivel én ezen a területen gyerekeskedtem, emlékeztem rá, hogy minden árvíz után ki kellett menni a területre megnézni, hogy mit vitt el a víz, hogyan rendezte át a mellékágakat. Ezen emlékeim alapján joggal feltételeztem, hogy a hullámtér ezen a szakaszon jelentős vízmennyiséget szállít. A modell most mégis mást mutatott. Ettől kezdve jelentős fenntartással fogadtam a modell eredményeit, hiszen gyerekkori tapasztalataimmal nem vágott egybe, a hullámtér vízszállítását pedig a 2002-es árvíz során nem volt mód ellenőrizni, tehát más támpont nem akadt. A modellel párhuzamosan végzett 1D (HEC-RAS) modell is furcsaságokat mutatott. A meder érdessége hasonlóan az alsó szakaszhoz került felvételre. A megfelelő árvízszint eléréséhez viszont a hullámtéri erdők érdességét magasabban (0,2!!!), vagy közel olyan magasan kellett meghatározni, mint Alsó-Szigetközben, miközben tudtuk, hogy ezek az erdők messze jobb állapotban vannak. Csak egy évvel a modellezés után, szokásos szigetközi csavargásaim során jöttem rá, hogy a fizikai modell jó volt, csak gyerekkorom óta olyan jelentős beavatkozások voltak a térségben, melyek a nagyvízi levonulási viszonyokat jelentősen megváltoztatták. A történet tanulságos, rámutat arra, hogy a levonulási sáv csak akkor ér valamit, ha áramlási irányba esik. Különben teljesen hatástalan. Ha megfigyeljük a Duna felső szakaszát, láthatjuk, hogy hol a jobb, hol a bal parton alakult ki szélesebb hullámtér. Az árvízvédelmi töltések ezen hullámtéri területeken kívül esnek. Korábban úgy gondoltam, hogy csak a pénzhiány miatt nem alakítottak ki elődeink a poroszokéhoz hasonló katonás árvízvédelmi rendszert. (partéltől 300-300 m, a védvonal követi a főmeder vonalvezetését.) Ma már tudom, hogy az árvízi levonulási viszonyok helyes ismerete miatt alakították így a védvonalat. 12