A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

2. szekció: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - Szalai József, VITUKI Kft., Nagy György, ADUKÖVIZIG: A talajvíz hőmérsékletének mérése, az eddigi eredmények értékelése a Duna-Tisza közén

eredményeket értékelve megállapították, hogy a talajvíz hő‍mérséklete és ingadozása a mélység növekedésével csökken (2. ábra). A mérési eredmények azt igazolták, hogy a talajvíz hő‍mérsékletét alapvető‍en két tényező‍, a talajvízszint terep alatti mélysége és a léghő‍mérséklet határozza meg. Az évi ingadozás legnagyobb a felszín közelében, a mélység növekedésével egyre csökken, mígnem a léghő‍mérséklet évi járása már nem, illetve alig érezteti hatását. Ez a neutrális zóna. A Szerző‍ megállapítása szerint a felszín közelében 10,5 °C hő‍mérsékletű‍ talajvíz esetében a vizsgálati területen a neutrális zóna 15 m körüli mélységben helyezkedik el. Ugyanakkor figyelmeztet arra is, hogy hosszabb idő‍sor esetében, illetve más térségékben a megállapított értéktő‍l eltérő‍, akár nagyobb mélység is adódhat. 2. ábra. A Székesfehérvár melletti kísérleti területen végzett talajvíz-hő‍mérséklet mérések feldolgozásának eredménye A talajvíz-hő‍mérséklet rövid idejű‍ változása a napi menettel jellemezhető‍. A Székesfehérvár melletti kísérleti területen óránként végzett mérések eredménye felhasználásával grafikusan is bemutatták azt. A napi hő‍mérséklet-változás mélységének számítására Bogomolov empirikus összefüggését alkalmazva 0,79 m adódott. A Bogomolov-képlet az évi neutrális szint terep alatti mélységet (M), az adott év napjainak számát (T), valamint a T i idő‍re vonatkoztatott neutrális szintet (M i ) veszi figyelembe a számítás során. (A napi hő‍mérsékleti behatolási mélység számítása esetén T i =1 nap, az M, azaz a neutrális szint mélysége pedig 15 m. Bogomolov összefüggését idézi JUHÁSZ J. (1982, 2002) is.) 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom