A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

2. szekció: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - Szalai József, VITUKI Kft., Nagy György, ADUKÖVIZIG: A talajvíz hőmérsékletének mérése, az eddigi eredmények értékelése a Duna-Tisza közén

A talajvíz hőmérsékletét a felszínre hulló csapadék is módosíthatja. Különösen jól kimutatható ez a hatás, ha a talajvíztükör a felszínhez közel helyezkedik el, az észlelőkút környezetébe jelentősebb csapadékmennyiség érkezik, illetve jó vízvezető fedőréteg megléte esetén. A hőmérséklet-regisztrátumok a talajvíznél magasabb hőmérsékletű csapadék esetében kiugrást, hidegebb csapadék beszivárgásakor pedig „gödröt” mutatnak. (Ezt a jelenséget jól példázza a 7. ábra ami a 001356., Tass észlelőkút talajvízszint és talajhőmérséklet menetgörbéjét mutatja.). A talajvíz-hőmérséklet alakulását módosíthatják a térség áramlási viszonyai is, amit mesterséges hatások (pl. vízkitermelés) is előidézhetnek. Nagyobb mélységben elhelyezkedő talajvíz esetében feltételezhető, hogy a Föld belső hőáramlása is módosító tényező lehet. LÉCZFALVY S. (2004) a talajvíz hőmérsékletéről készült rövid összefoglalót közöl a felszín alatti vizeinkről összeállított kétkötetes munkájában is. Átszerkesztett változatban újraközli a fentebb bemutatott 2. ábrát. DIÓSSY I. 1962-ben megjelent tanulmányában 15 db, az ország területét egyenletesen lefedő észlelőkútban végzett mérésről számol be. Az észlelőkutak kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy azok mélysége különböző legyen. A méréseket általában két rögzített pontban, a felszín alatt 30 cm-es mélységben, illetve a fenékszint felett 30 cm-rel végezték, a mélyebb kutakban pedig egy közbülső pontot is beiktattak. A kutak kiválasztása során a talaj minőségét is figyelembe vették. A napsugárzás hatására jobban felmelegedő talajok, mint pl. a homok vagy a lösz, azaz a nagyobb hőkapacitású talajok alatt elhelyezkedő talajvíznek több hőt adnak át. A „hideg” talajú, az agyagos, vályogos altalajú térségekben általában kisebb a talajvíz hőmérsékletének ingása. Erre a 1613., Szarvas és a 1128., Szombathely észlelőkút példáján keresztül világít rá. A 3224., Dunaalmás észlelőkút viszont arra mutatott példát, hogy ezen a területen a talajvízhez karsztvíz is keveredett, s ennek következménye volt a vízhőmérséklet jelentős változása. A Tisza hatását a Szeged környékén létesített észlelőkutakban végzett mérésekre támaszkodva értékete. Figyelmeztetett a Tisza-menti kutak példáján arra is, hogy a kút elhelyezkedése mellett a rétegsor ismerete is elengedhetetlen. A természetes rétegződéstől eltérő viszonyok között – pl. feltöltés – a mért hőmérsékleti értékek is anomáliákat mutathatnak. Vízfolyáshoz, tóhoz közeli észlelőkutak esetében pedig előfordulhat, hogy nemcsak a mért vízszintet befolyásolja a folyó vagy állóvíz hanem a talajvíz-hőmérséklet értékek alakulásában is megmutatkozik ez a hatás. A talaj, illetve áttételesen a talajvíz hőmérsékletének alakulása szempontjából nem elhanyagolható, hogy a következő évtizedekben milyen időjárási változások következnek be. A valószínűsített éghajlatváltozás következményeképp a talajok hőháztartásában, anyagforgalmában is változások következnek be. A talajvíz hőmérsékletének emelkedése miatt pedig megnövekedhet a talajvízben oldott összes sótartalom, ami esetleg a területhasznosításban okozhat nehézségeket. A Duna-Tisza köze területén az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet – egy európai uniós pályázat keretében – a Kiskunsági Nemzeti Park működési területén a Fülöpháza melletti buckavidéken végzett klímakísérleteket a klímaváltozás, az éghajlat felmelegedése és az 4