A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
2. szekció: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - Páris Emil: Felszínalatti vízadó rétegek hasznosítási lehetőségei az éghajlatváltozás hatásai kezelésében a Duna-Tisza köze példáján bemutatva
Vízbázisok Parti szűrésű vizek A parti szűrésű vizeket Hazánkban jelentősebb mennyiségben először a Fővárosi Vízművek víztermelő telepei hasznosították. A Budapest térségen található dunai kavicsteraszok vastagsága 5 és 15 m közötti, ezekből a rétegekből a partszakasz 1 km-re vetítve 15– 25 000 m³/d vízmennyiség nyerhető. Megvizsgáltuk a Ráckevei Duna ág bal partján, Kiskunlacháza és Dömsöd térségében beszerezhető parti szűrésű vízmennyiséget. Ezen a területen a talaj szivárgási tényezője k = 10־³m/sec nagyságú. A vízadó réteg fekümélysége a térszín alatt mintegy 20 m. A kavicsréteg vastagsága a rendelkezésre álló adatok szerint átlagosan 10 m. A kavicsréteget felülről kötött talaj fedi. Ezen a területen a talajvíz termelés szempontjából kedvező körülménynek minősül a parti szűrést biztosító Ráckevei Dunaág átlagosan 97,00 m.B szintje, ami a Dunaág felől állandó és egyenletes vízutánpótlást biztosít. Ennek alapján e térségben számításaink szerint 1 km partszakaszról 26 000 m³/d vízmennyiség szerezhető be. A Dömsödtől Bajáig terjedő dunai partszakaszokon a kavicsréteg vastagsága hasonló a Kiskunlacháza térségéhez, ezért itt a változó dunai vízállásokra való tekintettel 18 000 m³/d és 26 000 m³/d közötti km-enkénti vízkészlettel számoltunk. A Dunavölgyi nagy kavicsterasz vízkészlete A Duna bal partja és a futóhomokos Duna-Tiszaközi Hátság között elterülő, észak–déli irányú, átlagban 30 km széles, 100 km hosszú feltöltött síkság alatt húzódott a Duna medre a pleisztocén végén. E medernek a hordalékanyaggal való feltöltődése után foglalta el a Duna jelenlegi medrét. Tekintettel arra, hogy annakidején a Duna hordaléktartalma, a nagyobb esőzések és a folyó nagyobb energiája következtében a mostanival szemben magasabb volt, a területen átlagosan 30–35 m vastag kavicsréteg települt, aminek mélysége Kalocsától délre eléri helyenként a 70 m-t is. E kavicsrétegről és a benne levő jelentős vízkészletről hosszú ideig, dr. Sümeghy József geológus munkásságáig, nem tudtak. Azt sem tudták, hogy ez a jelentős kavicsterasz vízutánpótlását a felszínről beszivárgó csapadékon felül a Dunából nyeri. Az ismeretes volt a Duna felszíni hidrológiai adataiból, hogy a Duna középvízhozama Budapest alatt Mohácsig csökken. Ameddig ezt a vízadó réteget fel nem tárták, a jelentős vízcsökkenést a folyóvíz párolgásának tulajdonították. A kavicsteraszban levő víz mennyiségét dr. Sümeghy 1,5 milliárd m³ -re becsülte, dr. Erdélyi későbbi vizsgálatai során, pontosabb fúrási adatok birtokában, mintegy 8 milliárd m³-re becsülte. A kavicsrétegben levő vízmennyiség nagyságát és utánpótlódását a kisvízi dunai vízhozamok alapján mi is megkíséreltük meghatározni. Gondolatmenetünk a következő volt: A vízrajzi évkönyvekben közölt adatok alapján, az 1950-től 1980-ig terjedő időszakra megállapítottuk a Budapest és Dunaújváros közötti szakaszon bekövetkező átlagos kisvízhozam csökkenést és hasonlóképpen megállapítottuk – ugyanerre az időszakra – a Dunaújváros és Dombori közötti dunaszakaszon bekövetkező átlagos kisvízhozam növekedést. E két számból megállapítható egyrészt a Budapest alatt bekövetkező elszivárgás minimális értéke, mely elszivárgás a dunai említett kavicsrétegbe történik. A kisvíz idején bekövetkező vízhozam növekedés pedig csak a Duna által feltöltött tározótérből való leürülés következménye lehet. Az előbbieknek megfelelően: Duna vízhozam csökkenése Budapest és Dunaújváros között: 10,8 m³/sec Duna vízhozam növekedése Dunaújváros és Dombori Között: 66,4 m³/sec A két vízhozam különbsége a felszínalatti tározótér leürüléséből származik: 55,6 m³/sec Feltételezhető, hogy egész év folyamán ilyen után pótlódási viszonyok legalább fennállnak, így a felszín alatti vízforgalomban résztvevő tárolótér nagysága egy éves időszak alapján számolva: 1,75 milliárd m³. Ez az érték jól megegyezik a Sümeghy féle adattal és nincs ellentmondásban a dr. Erdélyi féle megállapítással, mert a kavicsréteg Dunával összefüggő víz forgalma a réteg felső egyharmadában történik és a réteg fekűmélysége a Dunameder 8