A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

13. szekció: Alkalmazott hidrológia - Galgóczy Zsolt, VKKI: Csapadékintenzitás-mérő és vízszintregisztráló műszerek tesztelése egy hegyvidéki kísérleti vízgyűjtőn (Radnai-havasok)

4. ábra. A megfelelő vízgyűjtőrészeken elhelyezett műszerek összegzett csapadékregisztrátumai (felső ábra – 4/a) és vízállás-idősorai (alsó ábra – 4/b). e) A másfél hónap alatt a viszonylag száraz, kisvizes tesztelési időszakban, 6 mérési helyszínen mintegy 42 kisebb árhullámot sikerült kimérni a vízszintregisztráló műszerekkel (4/b. ábra). f) A vízállás-idősorok görbéiben megfigyelhető kiugrások nagyjából egy időben jelentkeznek, és az összegzett csapadékgörbék változásaival is összhangban vannak. Ennek oka, hogy a területen hullott csapadékeseményre a részvízgyűjtők a zárószelvénynél közel azonos időben, jellegzetes alakú árhullámokkal válaszolnak. Az adatsorok részletes elemzésével az árhullámok közötti időeltérések és mennyiségi relációk is tanulmányozhatók. Mindenesetre a mérések egyik fontos tapasztalata, hogy hasonlóan heves vízjárású területeken a csapadékeseményre adott gyors válasz miatt rövidebb mintavételi időköz (5 helyett 1-3 perc) alkalmazása indokolt. Ugyanilyen megfontolásból, a pontosabb csapadékmérés érdekében a jövőben ≈500 cm

2 felfogó felületű (nagyobb átmérő-arányú) edényeket célszerű alkalmazni. g) Két vízállásgörbénél megfigyelhető, hogy hosszabb szakaszokon az x tengellyel párhuzamosan „1” értéket vesz fel a vízállás. Ennek magyarázata, hogy a vizsgált szelvénynél a vízszint a mérhető legalacsonyabb érték alá süllyed, amit az úszó már nem tud követni, és megakad. Ettől az időponttól az úszó ismételt mozgásba hozásáig (a 5