A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

13. szekció: Alkalmazott hidrológia - Galgóczy Zsolt, VKKI: Csapadékintenzitás-mérő és vízszintregisztráló műszerek tesztelése egy hegyvidéki kísérleti vízgyűjtőn (Radnai-havasok)

következő áradásig) folyamatosan a legalsó zárt állapotú relé helyzetét rögzíti az adatgyűjtő. h) A vízállás-idősorokban nem figyelhető meg napi ciklikusság (Gribovszki, et al. 2003; 2004), ami arra utal, hogy az erdő alapvízhozamra gyakorolt hatása – feltehetően az interferencia jelenség miatt – csak egy bizonyos vízgyűjtő-mérettartományon belül érvényesül. AknaSug_6h

5r6r11r-átl_6h

ValeaMare_6h-5

0

5

10

15

20

25

30

35

2008. 8. 26. 0:00

2008. 8. 27. 0:00

2008. 8. 28. 0:00

2008. 8. 29. 0:00

2008. 8. 30. 0:00

2008. 8. 31. 0:00

2008. 9. 1. 0:00

2008. 9. 2. 0:00

2008. 9. 3. 0:00

2008. 9. 4. 0:00

2008. 9. 5. 0:00

2008. 9. 6. 0:00

2008. 9. 7. 0:00

2008. 9. 8. 0:00

2008. 9. 9. 0:00

2008. 9. 10. 0:00 5. ábra. A csapadékintenzitás-mérőkben elhelyezett hőmérők hőmérséklet-idősorai. Az alsó összekötő vonal az azonos tengerszint feletti magasságban (1735-1793 m) elhelyezett három műszer reggeli (6h) adatai átlagértékének hosszú távú változását, a középső és a felső összekötő vonal a közeli meteorológiai állomások (Valea Mare és Ocna Şugatag) hasonló adatainak időbeli változását mutatja. i) A csapadékintenzitás-mérőkben elhelyezett, kalibrált hőmérők görbéi jól mutatják a napi ritmust. A hőmérséklet-idősorban megfigyelhető hosszú távú (több napos) tendenciák hasonlóak a környező meteorológiai állomások idősorainak tendenciáihoz, ami szintén a reális mérési eredményeket igazolják (5. ábra). 4.2. A tesztelési eredmények felhasználása, továbblépési irányok A tesztelt műszerek jövőbeli alkalmazása lehetőséget nyújt a csapadék és a vízállásból származtatott vízhozam időbeli változásainak nyomon követésére, elemzésére és az összetartozó csapadék-árhullám párok összefüggéseinek feltárására. A fontosabb vizsgálati lépések, lehetőségek és célok az alábbiakban foglalhatók össze: 1) A műszeres mérések mintaterületen történő folytatása a későbbi vizsgálatok alapja. 2) Vízhozamgörbe meghatározásával és alkalmazásával a vízállás-idősor vízhozam-idősorrá alakítható. 3) A vízhozam-idősor alapján bármely mérési szelvényre meghatározható a levonuló árhullám víztömege és időtartama. 4) Az árhullámképek elemzésével, szeparálásával és a lefolyásképző csapadék meghatározásával (kettős transzformáció) lehetőség nyílik a vízgyűjtő alapvetően fontos 6