A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

11. szekció: A vízmikrobiológia, ökotoxikológia időszerű kérdései - Reskóné Nagy Mária, Kiss Gábor, KDT KTVF, Törökné Kozma Andrea, OKI: A hévízi forrás-tó környezetbakteriológiai és környezethigiénés állapota

3. É-i kifolyó, partközeli rész 4. K-i irányba eső tórész 5. DNY irányába eső tórész 6. A főépület hídja és a K-i part közti tórész 8. D-i kifolyó-közeli tórész 1. ábra. Mintavételi helyek a Hévízi forrás-tavon A vízmintákat csónakból, a felszín alól kb. 20 cm mélységből merítettük, az üledékmintákat Hargrave-típusú iszapmintavevővel emeltük ki. A bakteriológiai vizsgálatokhoz az üledék 1015 cm-es felszíni rétegét használtuk. A mintákat a tó vizének természetes hőfokán tartva (30°C), hűtőtáskában szállítottuk a laboratóriumba. A Hévízi forrás-tó vizéből és mederüledékéből az alábbi mérések történtek: Vizsgálat Fonalas bakterioplankton mennyisége, fitoplankton összetétele a nyári vízmintákból; A kén anyagforgalmához kapcsolt baktériumközösségek mennyisége vízből és mederüledékből tenyésztéssel: • Aerob, anaerob csíra-és spóraszám; • Ammonifikálók (aerob szervesanyagbontók); • Deszulfurálók (anaerob szervesanyagbontók); • Tioszulfát-oxidálók; • Anaerob kénoxidálók; • Szulfátredukálók; Külső szennyezéssel, fürdőzéssel összefüggő higiénés bakteriológiai jellemzők mennyisége vízből és mederüledékből tenyésztéssel: • Coliformszám; • Fekál coliformszám • Enterococcusok száma; • Pseudomonas aeruginosa száma; • Szulfitredukáló Clostridiumok csíra- és spóraszáma Parazitológiai vizsgálat: • Cryptosporidium parvum • Giardia lamblia 2