A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Andó Mihály, dr. Fekete Endre, Vidács Lívia, Busa-Fekete Bertalan, ATIKÖVIZIG: Maros hordalékkúp állapotának és potenciális szennyezőforrásainak értékelése

A tervezési alegység területén található nagyszámú felszíni vízkivétel található. A vízkivételek az intenzív mezőgazdasági termelés következtében fellépő vízigények kielégítését végzik, jellemzően a Szárazér és az Élővíz vízrendszerében. A mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezések mértékére adathiány miatt nem határozható meg. A terület szennyvíz-elhelyezési gyakorlatát a felszíni befogadókba történő bevezetése határozza meg. Tekintettel azonban a felszíni víztestek időszakos jellegére, a területileg illetékes ATI-KTVF a befogadó paramétereket a talajban történő elhelyezés határértékei alapján határozta meg. A területen működő szennyezőforrások az ATI-KTVF adatszolgáltatása alapján kerületek elemzésre. A FAVI-KÁRINFO informatikai rendszer adattartalma 1996-tól folyamatosan került feltöltésre pontszerű szennyezőforrásokra vonatkozó adatokkal. A rendszer azokat a szennyezett területeket mutatja be, melyek klasszikus kármentesítési műszaki beavatkozási technológiákkal felszámolhatóak – és nem foglalkozik a vonalas és diffúz szennyezésekkel. A FAVI-KÁRINFO feldolgozott adatai 10 évet ölel fel. A feldolgozás során tényfeltárási ismeretekkel rendelkező szennyezett területek kerültek bemutatásra 2006-ig. A 2007. évi jogszabályváltozás következtében megváltozott adatszolgáltatás eredményei a következő VGT időszakban dolgozhatók fel. A vizsgált térségben – állattartó telepek ; – kommunális szennyvíztisztító telepek ; – szennyvíziszapok elhelyezésére szolgáló depóniák ; – kommunális hulladéklerakók ; – veszélyes anyagokkal foglalkozó (azokat felhasználó vagy előállító) ipari létesítmények jelentik a potenciális veszélyt a környezetre. A terület jellegéből adódóan a potenciális szennyezőforrások között domináns szerepe van a mezőgazdasági objektumoknak. Az egyes részterületeken a veszélyt jelentő anyagok között szerves szennyezők,szervetlen szennyezők illetve ezek együttes előfordulása is megfigyelhető. A 8. ábra mutatja, hogy a potenciális terhelések zöme szerves eredetű. Mindössze 6% a szervetlen anyagok aránya, illetve a veszélyeztetett terület 7%-án fordul elő szerves és szervetlen szennyező anyag együtt. Bejegyzett állattartó telep 122 található a területen,amelyek közül a földtani közeg és a felszín alatti víz szempontjából mindössze 12 szakosított sertéstelep és 7 szarvasmarha telep minősíthető veszélyesnek.A tartástechnológiából adódóan ezek a telepek a kockázatos anyagok kategóriájába tartozó ammónium-,nitrát- és foszfát-ion tekintetében veszélyeztetik a felszín alatti vizeket,illetve a hígtrágyák szervesanyag-tartalma szennyezheti azokat. A területen 6 kommunális szennyvíztisztító telep üzemel. Tekintettel arra,hogy a befogadók időszakos vízfolyások,a telepekről kikerülő tisztított szennyvizek végsősoron a felszín alatti vizeket veszélyeztetik.A hat tisztítótelep közül mindössze egy – Medgyesegyháza szennyvíztisztító telepe – az amelyik nem működik kellő hatékonysággal és a befogadót (Királyhegyes-Szárazéri főcsatorna) a kockázatos anyagok kategóriájába tartozó ammóniaammónium nitrogénnal terheli. Szennyvíziszapok elhelyezésére szolgáló depóniát hármat találunk a vizsgált területen. Mindhárom objektum a vonatkozó szabványok és rendeletek betartásával létesült,monitoring rendszerük üzemel,a környezetre kockázatos jelenségeket nem tapasztaltunk. Ipari létesítmények a térségben kitermelt nyersolaj elsődleges feldolgozását,továbbítását szolgálják ,illetve egy jelentősebb,vegyes kockázatot képviselő objektum (Ménesbirtok 12