A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Sziebert János, Zellei László, EJF: Hernád nagyvízi állapotainak vizsgálata 1D hidraulikai modell alkalmazásával.
A folyó hordalékszállítását rendkívül nagy, szélsőséges átlagos hordaléktöménységek jellemzik. Hidasnémetinél 29000g/m 3 , Gesztelynél 10000 g/m 3 körül alakul az értéke, tehát a Hernád a vízhozamához képest aránytalanul sok hordalékot szállít. Az említett szakaszon az átlagos lebegtetett hordalékszállítás kb. a felére csökken. (Tömege hidasnémetinél 820 000 t, Gesztelynél 473 000 t, átlagos szemátmérője 0,044 mm Bogárdi szerint.) A görgetett hordalékszállítás értéke Hidasnémetinél és Gesztelynél közel azonos, de a két állomás között látszólag rendszertelenül változik. Ennek oka – feltehetően – a duzzasztóművekben kereshető. (Tömegét mindkét helyen 6 000 tonnában, átlagos szemátmérőjét 0,924 mm-ben határozza meg Bogárdi.) A 18. szd. végén a Hernád és a Bársonyos a völgytalpon végighúzódó, 1-2,5 km széles mocsaras sávot szegélyezett. A medrét szabadon változtató Hernád egyes szakaszokon bejárta csaknem az egész völgyet. (3. ábra) 1.8. A Hernád szabályozása A vízhasznosítás a Bársonyos mentén hamarabb megkezdődött, mint a főfolyón. Ezzel függ össze, hogy a Hernádon az első ismert műtárgy az 1860-as években épült hernádszurdoki fixgát, aminek segítségével a Bársonyos vízjárását kívánták megváltoztatni úgy, hogy közel állandó vízhozamot szállítson. Az első mederrendezési munkák a Hernád mentén az 1900-as évek elejéről ismertek. A kiépített művek csaknem kizárólag helyi érdekeltségek érdekében és kezdeményezésére épültek. Ugyancsak a század elején épült a gibárti és a felsődobszai duzzasztómű és erőmű, majd 1942-ben a bőcsi duzzasztómű, üzemvíz csatorna, és a kesznyéteni erőmű. A hely jellegű nyári gátakat nem számítva, 1947-ben kezdődött meg a Hernád-völgy nagyobb összefüggő öblözeteinek ármentesítése. Az 1952-ig tartó munkálatok során, a két parton összesen 48 km töltés került kialakításra. 1.9. Duzzasztó és erőművek a Hernád-völgyben A legrégebbi műtárgy az 1860-as években épített hernádszurdoki fixgát. A Bársonyosmalomcsatorna állandó vízellátására eredetileg cölöpgátat építettek, a szükséges vízmennyiséget a csatorna kiágazásánál lévő zsilip biztosította. A csatornára 13 vízimalom települt, tulajdonosaik vízitársulatot alapítottak. 1951-ben miután a társulatot államosították, a gátat korszerűsítették. A hordalék lebocsátására a jobb parthoz csatlakoztatva 12 m hosszú, a gátkoronánál 30 cm-rel alacsonyabb surrantót építettek. 1968-ban 1 malom és a malomfőknél 5 törpe erőmű üzemelt. Jelenleg a csatorna max. 3 m 3 /s öntözővíz biztosítására szolgál. A fixgát duzzasztása csak a kisvizekben érzékelhető, az árvizek lefolyását nem zavarja. A gát alatti fenékbiztosítás állandó karbantartást igényel. 1903-ban épült a gibárti duzzasztómű és üzemvízcsatornás erőmű. A két 13,5 m nyílású duzzasztómű további 3-3 másodrendű nyílásból áll. Ezek kettős táblás zsilipjeit kézi erővel mozgatták. Az árvizek zavartalan levonulásának biztosítására három 4 m-es árapasztó épült. Mivel ez nem volt elég, 1954-ben egy 45 m széles árapasztó surrantót is építettek, ám az árvízlevonulás ma sem zavartalan, az erőmű környezetének szabályozási művei folyamatos karbantartásra szorulnak. A felsődobszai duzzasztómű és üzemvízcsatornás vízerőtelep 1906-ban épült. A duzzasztómű eredetileg tűsgát volt, melynek helyére 1924-ben billenőtáblás szerkezetű új gátat építettek, amit később emelhető zsiliptáblákra cseréltek ki. 6
