A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

9. szekció: A vízjog időszerű kérdései - dr. Nemes Gábor, KÖTI KTVF: Egyszerűsítési és gyorsítási lehetoségek a vízügyi közigazgatási eljárásokban

2 Nem véletlen, hogy egyes ügytípusoknál jogszabály kimondottan megköveteli a tervek hatóságokkal, szakhatóságokkal történő‍ elő‍zetes egyeztetését. A vízjogi eljárásoknál nincs ilyen elő‍írás, viszont vízilétesítmény, vízimunka tervezése csak megfelelő‍ tervező‍i jogosultsággal lehetséges, amit már a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvénycikk is kimondott: „az aki vízhasználat vagy vízimunkálat engedélyezéséért folyamodik, az első‍fokú hatósághoz szakértő‍ által készített felvilágosító rajzokkal és tervekkel felszerelt kérvényt tartozik beadni”, majd pontokba szedve felsorolta a jogalkotó, hogy a kérvényben mit kell „elő‍adni” (161. §). Ebbő‍l azt gondolnánk, hogy felesleges a tervező‍-zöldhatóság közötti párbeszéd, egyeztetés, hiszen szakirányú végzettséggel bíró tervező‍k tudják, hogy milyen terveket, mellékleteket szükséges csatolni kérelmükhöz. A gyakorlat mégsem ezt igazolja. Számos esetben elő‍fordul, hogy elbírálásra alkalmatlan kérelmek, dokumentációk érkeznek. A tervező‍i jogosultságok felülvizsgálatát emiatt több „visszatérő‍” tervező‍ esetében indokolt volna kérni a Mérnöki Kamarától. A rossz tervezésen túl a hiányos, pontatlan, ellentmondásos, mű‍szakilag elfogadhatatlan dokumentációknak egyébiránt más okai is lehetnek: a tervező‍ szoros határidő‍vel vállalta a tervek elkészítését, pályázat benyújtásához szükséges az engedély… Az ügy érdemét tekintve közömbös, hogy milyen okok emiatt hiányos a kérelem. A tervezésnek, a dokumentáció összeállításának kiemelt jelentő‍sége van abban, hogy elbírálásra alkalmas, teljes legyen a megküldött anyag. A tervező‍i felelő‍sség körébe tartozik a tervek, iratok, jogszabályoknak, szabványoknak való megfeleltetése, illetve a jogszabályokban meghatározottak szerinti benyújtása. Emiatt lényeges mozzanat az elő‍készítés. A tervező‍ egy jól elő‍készített az érintett település jegyző‍jével, szakhatóságokkal, közmű‍vekkel egyeztetett anyagot tud a leggyorsabban engedélyeztetni. A felügyelő‍ség érdeke is az, hogy minden érintett (legyen az lakosság, vagy szakhatóság) által elfogadott dokumentáció kerüljön benyújtásra. Amennyiben az elő‍zetes egyeztetésekbe a zöldhatóságot is bevonják, úgy számos késő‍bbi probléma csírájában megoldható (pl. valamely szintű‍ természetvédelmi védettséget élvező‍ területet érint a beruházás, vagy valamely védő‍zónán, védő‍övezeten belüli, ezért új helyszínt kell keresni). A sebtében összeállított, korábbi anyagokból „összeollózott” dokumentáció nagyobb eséllyel szorul kiegészítésre, mint egy, az érintettekkel közösen kidolgozott, átgondolt anyag. Hiánypótlás kiírására még ez esetben is vannak példák. Bár a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő‍ idő‍ az ügyintézési határidő‍be nem számít bele (Ket. 33. § (3) bekezdés c. pont) és indokolt is adott esetben annak kiírása, mégis nehézségeket okozhat (pl. pályázatos anyagoknál az idő‍ jelentő‍s korlát lehet). Hiánypótlás kérhető‍ akként, hogy pontokba szedve taglaljuk, hogy mi az ami még szükséges a kérelem elbírálásához vagy egyszerű‍en utalunk arra, hogy a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint kérjük a benyújtást. Utóbbi egyszerű‍bbnek tű‍nik, kiírása kevesebb idő‍t vesz igénybe, azonban fennáll a lehető‍sége annak, hogy a tervező‍ nem érti mit szeretne konkrétan a felügyelő‍ség és egy oda­vissza levelezés alakulhat ki. A másik esetben, a hiányosságok tételes kiírása idő‍igényes, ellenben tisztább helyzetet teremt. Mindkét esetben át kell vizsgálni a benyújtott anyagot, de célravezető‍bbnek, ügyfélbarátabbnak az első‍ megoldás mutatkozik. Az elmondottakból is látható, hogy milyen kiemelt jelentő‍séggel bír az elő‍készítés, tervezés, egyeztetés. A tervező‍k ha rászánják ezekre a mozzanatokra az idő‍t, késő‍bb idő‍t nyernek, mivel jó eséllyel nincs hiánypótlás, sem a szakhatóság, sem a felügyelő‍ség részérő‍l. Az eljárások fentiekben elmondott gyorsítását csak a tervező‍kkel együttmű‍ködve, közösen gondolkozva tudják a felügyelő‍ségek elő‍mozdítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom