A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
6. szekció: SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - Szalbóczky Pál, ENGEO Bt.: A Keleti-Bükk preventív vízminőségvédelmi igényei
A KELETI-BÜKK PREVENTÍV VÍZMINŐSÉGVÉDELMI IGÉNYEI SZLABÓCZKY PÁL (Szennyvízgazdálkodási ötletek mérnöki vállalkozások számára!) A karsztvizek szennyeződése elleni védekezés mérnöki módszerei: (VMGT161 nyomán) preventív: még a vízgyüjtő'n megelőzzük a beszivárgó vizek elszennyeződését, pl. szennyvíz kezeléssel, szennyvíz tisztítással aktív: a földalatti vízszállító tér barlangi, vagy mesterséges járataiba vízkezelő műveket telepítünk, pl. baktérium szűrőt a víznyelő aknába, agyag ülepítőt a szintes szakaszba, passzív: az elszennyeződni hagyott vizeket csak az ivóvíz bázison a vízkivétel után kezeljük, tisztító teleppel. ÁLLAPOT JELLEMZÉS Az utóbbi években rendkívül növekszik a Keleti-Bükk települési és idegenforgalmi terhelése. Ennek megnyilvánulásai a következők: • Az 5 hegyvidéki + 1 hegységperemi kis település, ill. városrész egykoron vasgyári, vagy erdészeti megélhetésű lakossága nyugdíjassá, vagy munkanélkülivé válva, jóval többet tartózkodik és tevékenykedik a lakóhelyén, ez által növelve a helyi szennyvízkezelési igényeket. Sok esetben a megépülő szennyvízcsatornára csak a meglévő szennyvízderítőtől kiindulva, azon keresztül csatlakoznak. Szűkebb lefolyási szelvényű település részeken az épület tetők csapadék csatornáját még a telken belül csatlakoztatják a szennyvíz bekötéshez. • A városi panellakásokat eladva, vagy családalapítás miatt százával települnek ki városi lakosok a hegyvidéki településekre. A nehézipar felszámolása miatt előnyugdíjazottak előszeretettel költöznek ki a hegységperemi „kiskertes” építményeikbe, többnyire az ehhez szükséges építési és vízhasználati átalakítások, engedélyek hiányával. • Jelentősen növekszik a magán, ill. vendéglátós üdülőlétesítmények száma, kellő szennyvízkezelés nélkül. Az eredetileg „zártkörű” vadászházak vállalati üdülők, kutatóházak nyilvános vendégfogadóvá váltak, de a megnövekedett forgalmat nem mindenhol követte a szennyvízkezelés szakszerű fejlesztése. Ellenőrizhetetlen a gyűjtött szennyvizek elszállítása. • Az idegenforgalom, a helyi megélhetés, de a területi gazdálkodás egyre kedveltebb eszköze a kisebb-nagyobb mértékű állattartás (ló, szamár, háztáji apró jószág. Sajnos a hegyvidéki legelők elvadulását megakadályozó tehéntartás egyelőre alig látható). • Az autós turizmus és az intenzív fakitermelést szolgáló tehergépkocsi forgalom is feltűnően növekszik. Ezt nem követi a spontán-, sőt még a kijelölt parkolók egészségügyi kiszolgálása sem. (Nincsenek kihelyezve konténeres WC-k, hulladékgyűjtők) A közúti vízszennyezéssel szembeni védekezés szükségessége sem tudatosult az érintett szakemberekben. Viszont a hegyvidéki közúti forgalom korlátozását több helyen enyhítették. A települések, üdülők és különféle egyéb gazdálkodó telepek szennyvíz- és az átfolyáskor elszennyeződő csapadékvíz kezelései mérnökileg hiányosak, vagy hibásak. Sok telepen, vagy település részen egyáltalán nincs szennyvíz-, szennyezett csapadékvíz kezelés, legfeljebb csak ellenőrizetlen gyűjtés, szikkasztás - és ami a legrosszabb - a házi szennyvizeket gyakran közvetlenül a patakmederbe vezetik. 1
