A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

6. szekció: SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - Szalbóczky Pál, ENGEO Bt.: A Keleti-Bükk preventív vízminőségvédelmi igényei

A szennyezett területi beszivárgás tartósan, de több hetes-hónapos késleltetéssel, hígulással, némi öntisztulással, az árvízi lefolyások a víznyelős barlangjáratokon keresztül ritkábban, de nagy hozamukkal csupán néhány napos forrás íll. vízbázis elérési idővel fertőzik és/vagy zavarosítják a karsztvíz készletet, károsítják az ivóvíz szolgáltatást.

A 2006-os ivóvíz járványról és az üzemeltetői intézkedésekről az Egészség Tudomány 2008.

1. száma tartalmaz átfogó, alapos ismertetést: A 2006. évi miskolci ivóvíz járvány környezetegészségügyi ismertetése címmel. Ez a szám, takarékossági okból csak elektronikusan jelent meg. Letölthető a www.higienikusok.hu/egessegtudomany/cikk/LII-2008-1.pdf címről. A karszt árhullám hidrometeorológiai lefolyásáról a Légkör 2007.4. számában találunk leírást: Árvíz a Szinván: az orografikus csapadéktöbblet egy extrém esete címmel.

1. ábra. Kelet-bükki szennyvíz kezelések rendszere és hatása

A hegyvidéki karsztvíz szennyezések hatását és mérnöki rendszerét az 1. ábra foglalja össze. A Miskolc város karsztos ivóvíz bázisának biztonságba helyezésére készült Projekt Előkészítő Tanulmány (2007) kiemelt megállapítása:

„a szennyvíz probléma jelenti a legnagyobb veszélyt Miskolc karsztvíz bázisaira”.

Az ivóvíz bázisok jelentősebb víznyelős szennyezési helyeit a 2. ábra mutatja be. A Keleti- Bükk településein és különféle telepein „helyszínen maradó” szennyvíz mennyiségeket az

1. táblázat foglalja össze, a PET-hez készült üzemeltetői, hatósági, önkormányzati, 2007.áprilisi és az azóta is tartó helyszíni megfigyelések alapján.

2