A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - Blaskovics Gyula, KO-HANZA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.: Duna – kór, a természetvédelem csődje
DUNA - KÓR, A TERMÉSZETVÉDELEM CSŐDJE BLASKOVICS GYULA KO-HANZA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A Magyar Tudományos Akadémia 2003-ban kiadott közleménye szerint hazánk teljes felszíni vízkészletének 50%-os tartósságú vízhozamához P50 = 990 MW elméleti teljesítmény és E50 = 7446 GWh/év elméleti energiaérték rendelhető. Ezen természeti kincs kihasználtságának megítéléséhez segít az alábbi táblázat (2006-os adatok, Dr. Kozák Miklósnak a Mérnöki Újság 2007. decemberi számában megjelent publikációjából): Kontinensek (országok) Beépítés (MW) Kihasználtság % Teljesítmény (GWh/év) Építés (MW) Tervezés (MW) VILÁG ÖSSZES 60 000 16,6 2 900,250 126,200 336 000-452 000 AFRIKA 21 500 2 85 000 4 600 27 300-87 000 ÁZSIA 268 154 6,7 933 300 99 080 217 000-271 000 DÉL-AMERIKA 121 990 7,6 605 300 15 670 15 670-65 000 AUSZTRÁLIA 13 470 15,0 54 000 3 400 ÉSZAK-AMERIKA 63 500 16,0 666 900 4 420 15 200 EURÓPA 171 000 22,0 555 745 2 400 13 000-14 000 MAGYARORSZÁG 482 0,5 200 0 ? Az emberiség történelmét végigkísérő vízerőhasznosítás látványos felfutása az utóbbi ötven év eredménye. A huszadik század közepén bekövetkezett olajár-robbanások, majd a fenntartható fejlődés elve támasztotta követelmények megjelenése, a globális felmelegedés elleni fellépés kényszere, a kőolaj- és földgázkészletek elfogyásának ténye és az ebből eredő drasztikus áremelkedésük vezettek a vízerőhasznosítás térhódításához, mely lehetővé tette a szélenergia felhasználásának rohamos felfejlesztését is. A tendencia folytatódik, ez az építés alatt álló és a tervezett létesítések táblázatbéli adataiból következik. Látszik az is, hogy Magyarország ebből a felfutásból kivonta, kivonja magát. Hazánk az 1970-es évekig együtt haladt Európával, de a Kiskörei Vízerőmű negyedik gépegységének 1976-os üzembe helyezésével leálltunk, a Csongrádi Vízlépcső terveit bezúzták, a Bős - Nagymarosi Vízerőműrendszerből kihátráltunk, azóta semmi. Vízerőkészletét legjobban kihasználó Európa (22%) közepén hazánk az egyetlen ország a világban, mely erről lemondott. Miközben hivatalos szervek itt is állandóan hangoztatják a megújuló energiaforrások hasznosításának szükségességét, a fejlesztési tervekből a vízenergia tudatosan kimarad, nálunk a vízerőhasznosítás lehetőségét hangoztatni is tilos. Ennek a különállásnak a magyarázatát keresve szeretnék az elmúlt 30 küzdelmes év tapasztalataiból levont néhány következtetést közreadni. Ezeket a tapasztalatokat kis vízerőművek engedélyeztetési eljárásaiban szereztem. 1982 óta mintegy húsz helyen kezdeményeztem vízerőmű telepítést. Ezen államigazgatási eljárások tapasztalatait összegezve megállapítható: egy kivételével minden hatóság és vélemény nyilvánításra jogosult minden szerv hozzájárul vízerőművek létesítéséhez, többségük ezt közérdeknek nyilvánítva ösztönzi is a társhatóságokat. Köztük vannak a környezetvédelmi hatóságok is, kivétel nélkül hangoztatva, hogy a tervezett vízerőmű javítja a környezeti állapotokat, nem a vízerőmű létesítése, hanem az építés elmaradása okoz környezeti károkat. Egyöntetű az egyetlen elutasító vélemény is, mely a természetvédelmi hatóságoknál született. Érvelésünk alapja az, hogy Európában egyedül nálunk maradtak meg duzzasztástól mentes, ősi 1
