A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
8. szekció: VÍZÜGY, KOMMUNIKÁCIÓ - dr. Kozák Péter, ATIKÖVIZIG, Lőrinc Ferenc, RTL Klub, Szimicsku László, TV2: A kommunikáció jelentősége a 2006. évi árvíz során a szegedi árvízvédekezésben
A Tisza áradása, majd az árvíz levonulása a Felső-Tiszáról mindig azt jelentette, hogy Szegednél újat már alig lehetett mondani. Az Alsó-Tiszai védművek kiépítettségéről és árvízbiztonságáról már a kopott tollú újságírók is csak szűk szavakban emlékeztek meg és mindig jókat írogattak. Egyfajta bulváros újságíróként objektív módon meg szinte lehetetlen szóhoz jutni, ha Szegednél árad a folyó, mert hát ugyan mi történhetne itt délen. Na erre kell az elfajzott kreativitás, hogy a megjelenő tudósítás pontos, hiteles és még objektív is maradjon, és - ami a legfontosabb - még érdekelje is a nézőket. Hiszen az senkit sem érdekel - csak egy nagyon kis rétegnyi beteges tévénézőt - amikor minden rendben megy, gyakorlatilag semmi sem történik. Hiszen ez azt jelenti, hogy másnap a fodrásznál nem lehet villogni a „jólértesültséggel”, és más hozza a témát, amíg a csavarók kellő mértékkel beleszáradnak a hajba. Mert pletykatéma az kell, ráadásul az a fránya néző már kellőképpen sokkolta magát a Felső-Tiszai kitelepítésekkel, az átszakadt gátakkal és elöntött utcák képeivel. A csónakdeszkákba elfehéredő újakkal kapaszkodó, a jószágért síró idős borsodi asszony képét nehéz űberelni, amikor az Alsó-Tiszán - hangsúlyozom: szerencsére - jól bírják a víz terhelését a gátak. Na kérem, ez a probléma, hogyan lehet így tudósítást készíteni egy árvízről, mikor itt minden rendben van! Panem et circenses! - az élet a legnagyobb hírgyár Árvíz, emelkedő vízszint. Első, majd másodfokú készültség. Rutin hírek, beszámolók, tudósítások, minden rendben. Majd mikor harmadfokú lett a készültség, a lelkes újságírók szemében már megjelennek a hosszas tudósítások és élő műholdas bejelentkezések képei, fátyolos tekintetükben holmi Puliczer díj vagy Karinthy gyűrű lehetősége. Végre, van min dolgozni, emelkedik a víz. A nyolc éve - 2000-ben - szerzett rutin csíráit keresik a firkászok, van ki a korábbi fotókat, filmeket keresgéli az archívumban vagy a polca poros sarkában, hogy lám milyen felkészült, máris megvan a téma, lehet összehasonlítgatni a korábban készült képeket, a hat éve megtett intézkedéseket a jelenlegivel. És - az a fránya kisördög, pfuj - megint lehet keresgélni a hibákat, elbaltázottnak hitt intézkedéseket és a tudósítók máris a pellengérek után turkálnak, melyre alaposan ráhúzhatják azt, aki csak egy kis hibát is ejt, legyen az vízügyi szakember, rendőr, katasztrófavédelmis vagy épp maga a polgármester. Mert a hiba feltálalása az, ami érdekfeszítően nézhetővé teszi a híradót és eladhatóvá a lapot. Tudja ezt jól mindenki: a tudósító, a firkász, a szerkesztő, a néző, de még a polgármester is. Ezért van az legtöbbször, hogy a megtett intézkedésekről, a döntésekről nem azonnal és direkt kézből értesül (eleinte) a riporter. Kitolják a középre a sajtóreferensnek kikiáltott szerencsétlent, akit másodpercek alatt - szó szerint - ízekre tépnek az ekkor már hiénának titulált újságírók. Panem et circenses! Időtlen bölcsesség a régi rómaiak tálalásából. luvenalis hallhatatlan szállóigéinek egyike ma is örök érvényű. És ez jó! Mindenkinek jó! A nézőnek, mert azt hiszi, hogy balfékek irányítják az árvízi védekezést, és erről órákig tud csámcsogni másnap a fodrásznál, míg szárad a csavaró. Jó ez - legalább is azt hiszik, hogy jó - a vízügyesnek és még a polgármesternek is, mert időt nyernek és addig sem róluk csámcsognak a Figarók és a Gedeon bácsik késői leszármazottainál. És jó ez az újságíróknak is, hiszen van téma, amin napokig lehet dolgozni. Szóval úgy tűnik, minden rendben megy, szépen zajlik az egész. A tudósító tudósít, a tévénéző tévét néz, a vízügyes védekezik, a polgármester szervezkedik, a laikus városlakó pedig nyíltan kritizál és le sem tagadja, hogy mindig mindenkinél mindenhez jobban ért és többet tud, a sajtóreferens rég elveszett, pedig még méterekre van a tetőzés, és a víz emelkedik, rendületlenül. 3
