A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - Ágoston Bence , Dr. Kozák Péter, Dr. Török József, ATIKÖVIZIG: A termálenergia hasznosítási lehetőségei a Dél-alföldi Régió területén
A hévízkészletek további igénybevételének lehetőségei A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII tv. 2003. évi CXX. tv. általi módosítása az új energetikai célú hévízhasználatokat csak visszatáplálással engedi meg. Egy megindítandó FÖLDHŐ program keretében a vízvisszasajtolási problémákat néhány éven belül kutatásokkal tisztázni kell. Ez után a régóta működő energetikai célú vízhasználatok is remélhetően átállhatnak visszatáplálásos üzemmódra. A vízkészlet visszapótlás a felszín alatti víztestek jó mennyiségi állapota, valamint a felszíni befogadók jó ökológiai állapota szempontjából is fontos, s jelentős készleteket szabadíthat fel más irányú hasznosításra. 3. A hévízhasznosítás jelenlegi formái, helyzete, problémái, különös tekintettel a vízügyi és környezetvédelmi jogszabályokra 3.1 A hévízhasznosítás jelenlegi formái és helyzete a régió területén Felmérésünk szerint a régió területén 332 db hévízkút képviseli a gyakorlati hasznosítás számára jelenleg figyelembe vehető hévízkutak létszámát. A felmérés tárgyévében, 2004-ben, közülük 255 db üzemelt. A vízkészlet-járulék (VKJ) bevallások adatbázisa szerint a vízjogi üzemelési engedélyekben lekötött hévízkészlet 28 682 996 m3, amelyből 2004. évben 20 637 404 m3 került kitermelésre. A vízkészlet lekötések százalékos megoszlása szerint ebből Csongrád megye 80%-kal, Békés megye 12%-kal és Bács-Kiskun megye 8%-kal részesült. A hévízkitermelések százalékában Csongrád megye 75%-kal, Békés megye 15%-kal és Bács- Kiskun megye 10%-kal szerepelt. Vízvisszasajtolás egyedül Csongrád megyében történt, ahol a kitermelt 15 565 859 m3 hévízből 5 250 994 m3 vizet sajtoltak vissza. A működő kutak többségét, 33,7%-át mezőgazdasági fűtésre (kertészeti- és állatnevelő telepek fűtése) vették igénybe, 90%-át Csongrád megyében. A kommunális fűtés, Csongrád megye túlsúlyával, 6,3%-kal részesül, ipari hőenergia ellátásra csak 2 db kútból termeltek ki hévizet. A fürdők vízellátása a működő kutak 23,5%-ából történik, egyéb vízellátási célok (ivó-, mezőgazdasági-, ipari- és használati melegvíz azaz HMV ellátás) összesen 28,2%-kal szerepelnek. A maradék 7,5%-on a 14 db vízkészlet észlelőkút és az 5 db vízvisszasajtoló kút osztozik. A számadatokon túl elmondható, hogy a régió területén feltárt hévizek többségét kommunális célokra hasznosítják, a kisebb hőfokúak általában fürdők és közüzemi vízművek vízforrásai. Ez a hasznosítási forma egyben a legrégibb, ugyanis a „langyos hévizeket” már a század elején létesített mélyebb ártézi kutakkal feltárták. Ezek az ún. egyszerű termálvizek leginkább csak hőmérsékletükben különböznek az ivóvizektől, így Alföld-szerte nemcsak fürdők, hanem közüzemi vízművek vízbeszerzését is szolgálják. A hévizek fürdővízként, és kedvező adottságú változatainak gyógyvízként való felhasználása közismert. A régió igen sok településén, legtöbb városában található hévizes fürdő. Közülük - a teljesség igénye nélkül - a fürdőzési lehetőségen túl gyógykezelést is nyújtó legismertebbek: Gyula, Szeged, Hódmezővásárhely, Orosháza-Gyopáros, Szentes, Csongrád, Mórahalom, Kalocsa, Dávod, Soltvadkert, Kiskunmajsa stb. fürdői. Nem kevés kút termel azonban energetikai célokra is, ahol a hévíz által a felszínre szállított geotermikus energiát többnyire a mezőgazdaság, a lakosság és az ipar használja fel. Itt a víz mint energiahordozó közeg szerepel, a lehűlt sós vizek megfelelő elhelyezése jelenleg a hévizek hasznosításának egyik legnagyobb gondja. Az 50 °C -nál magasabb hőfokú vizek nagyobb részét kertészeti- és állattartó telepek fűtésére hasznosítják, az ország mintegy 170 ha üvegházának valamint többszáz hektár fűtött fóliaházának döntő többsége itt található. A geotermikus energia mezőgazdasági hasznosításának centrumai Csongrád megyében, főleg Szentes és Szeged térségében vannak, de találhatók kisebb felhasználók más délalföldi területen is (pl. Szarvas, Tiszakécske stb.). 6
