A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
6. szekció: SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - Szalbóczky Pál, ENGEO Bt.: A Keleti-Bükk preventív vízminőségvédelmi igényei
A 2006-os „sajnálatos eseményeket” követő iszapminta vizsgálat is bizonyította a víznyelő szennyvizes szennyezettségét: F.coli 220 ezer/g, E.cocus 7 ezer/g. A víznyelőt elöntő vízből vett mintában a coli 4 ezer/100 ml, E.cocus 200/100 ml volt. Mindezek indokolják, hogy a két településrész házi szennyvíz kezelését haladéktalanul meg kell oldani a tapolcai csatornára rákötve, a Juhdöglő-völgyből egy mélyponti átemelővel. A tapolcai vízgyűjtő felé lejtő komlóstetői belterületi és zártkerti, nádastóréti zártkerti, valamint az újabban beépülő poklostetői erdészeti (?) területeken is legalább félszáz építményt „életmódszerűen” laknak. Kérdéses az itt keletkező elvezetetlen szennyvizek sorsa, ami nagy bizonytalansággal évi 800 m3-re becsülhető. Igaz, hogy az alsó, völgytalpi víznyelős szakaszok fedettek, feltáratlanok, de a karsztos mészkő a felszínhez közeli, így az elérési idő, a tapolcai kút szárazidőszaki leszívása idején, csupán 1-2 nap lehet. A robbanásszerű vendéglátós és családi üdülő építkezés a tapolcai körzetben az egész szennyvízcsatorna rendszer jelentős bővítését, a meglévő rendszer műszaki fejlesztését és a rákötések ellenőrzését kívánja meg! Ugyanis az ivóvíz termelő telep vízjogilag belső területén átvezető un. Hideg-Hejő csatornában esténként bűzös szennyvizek csordogálnak... A 60 rákötött épületű ómassai szennyvíz csatornarendszer alsó pontjára, egy kétszintes ülepítő beépítését javasoljuk, záportározóval kiegészítve, mivel a 2006-os pünkösdi árvíz idején a távszállító csatorna akna fedlapjait itt is felemelte a kitörő szennyvíz. A FelsőHámorira bekötött távszállító csatorna menti hiányosságok: az utóbbi időben növekvő forgalmú garadnai üdülő házak, a bánkúti útelágazás alatti erdész lakás és a növekvő konyhai forgalmú Pisztráng-telepi épületek rákötésének hiánya, amelyek éves szennyvizét 200 m3-re becsüljük. A Hámori tó megkerülése miatt szükséges átemelőből üzemhiba, rendkívüli árvíz idején a kezeletlen szennyvíz közvetlenül a Garadna patakba és azon keresztül rövid úton az amúgy is romló vízminőségű Hámori tóba ömlik. Ezen javítana némileg a javasolt kétszintes ülepítő. Szakmai körökben közismert, hogy a tó vize közvetlenül jut az Anna-forrási vízműbe. Ezért többnyire szüneteltetik a vízkivételt, de az optimális geodéziai helyzetű forrás gravitációs vizét a nyugati városrészben átemeléssel kell pótolni. Megjegyzendő, hogy 1990- ben kifejezetten karsztos területekre kiírt pályázaton nyert a város, a MÉLYÉPTERV Ómassára és Bükkszentlászlóra készített vákumos szennyvíz elvezetési tervével, de e helyett gravitációs-átemelős rendszerek épültek. Ómassára készült egy helyi szennyvíztisztító tervezési javaslat is (KEVITERV 1986). Külön vizsgálandó a különböző méretű és célú K- bükki lótartások trágyalé, és vendéglátási szennyvizeinek kezelése. A csipkéskúti és oroszkúti lovas telepek karsztvíz szennyező hatását alaposan megvizsgáltuk 1972, ill. 1999-ben és javaslatot adtunk a szennyezések megszüntetésére, a lótartás meghagyása mellett. A három nagyobb lótartó telep változó számú állatállománya alapján megbecsülhető trágyalé vizelet évi 500-800 m3, a felhalmozódó szalmás trágya mennyisége 300-500 t, amin átszivárgó szennyezett víz évi 200-400 m3-el növeli a trágyalé mennyiségét. Mivel ez csupán néhány hektárnyi területről jön össze, igen koncentráltan szennyezi a talajon és a kőzet repedésrendszerén, valamint a víznyelőkön keresztül az ivóvíz bázisok karsztvíz készletét. Néhányjellemző szennyezési adat: a csipkéskúti víznyelő felett (1988.03.) coli szám 540, F.coli 28, F.streptococus 240, az oroszkúti víznyelő felett (1999.03.) coli sz. 1 millió, F.coli 4 ezer, F.streptococus 5 ezer, Clostridium 200, Pseudomonas 150 i/100 ml. A garadnai közút és patak közötti ló istálló és trágyadomb naponta szembetűnik, pedig közvetlenül alatta egy forgalmas, kisgyermekes családok által közkedvelt kirándulóhelyet alakítottak ki. Növekszik a személygépkocsis és fa-szállítós közúti forgalom. Nyári félévi, munkaszüneti napokon a parkoló gépkocsik, szabadtéri főzőcskézők ellepik az erdészeti és közutak menti kis réteket, ahol a WC-k és szeméttárolók hiánya, vagy nem kellő kezelése - főként a közeli víznyelőkön keresztül - veszélyezteti az ivóvíz bázisokat. (Pl. Jávorkút, Bolhás) Sí idényben ez a vízszennyezés még a bánkúti és a Bükkszentkereszt-kisdéli parkolóknál jelentkezhet. 12
