A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
6. szekció: SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - Szalbóczky Pál, ENGEO Bt.: A Keleti-Bükk preventív vízminőségvédelmi igényei
elárasztott homok szűrő adagoló szifon aknával, szikkasztó-párologtató ágy (az altalajtól, ill. alapkőzettől függően esetleg vízzáró fóliára fektetve ellenőrző fekű drénnel.) Ennek az időszakos túlfolyása medencébe gyűjtendő, és elszállítandó a bükkszentkereszti csatornába. Az oldó medencék iszapját is a bükkszentkereszti komposztáló telepre szállítanák. Ez így jóval kevesebb szállítási igényt jelent és kedvező utóhasznosítási lehetőséget kínál. Kiküszöböli a kedvezőtlen téli közlekedési időszak nehézségeit. Megjegyzendő, hogy hasonló felépítésű rendszert a 60-as években tucat számra terveztünk az ÉK-i országrészben a vízügyi szakaszmérnökségek, állami gazdaságok, nagyobb termelő szövetkezetek vendégszobás, munkásszállásos, üzemi konyhás telepeire, - sőt még tüdőgondozóhoz is - sikerrel! A nagyobb tetőfelületek csapadékvizei a használaton kívül helyezett szennyvíztároló medencékbe gyűjtve, időszakos szennyvízcsatorna öblítésre használhatók, néhol gravitációsan is. A szikkasztó-párologtató ágyra nagy víz és tápanyag igényű, korai vegetációjú növényzet telepítendő (bodza, fűzfélék, nemes csalán, savanyú fű, sásfélék stb.) A szikkasztó párologtatóból túlfolyó tisztított szennyvíz, fertőtlenítés után visszaszivattyúzható a vendéglátóhelyi WC-k öblítésére. (Ilyet terveztünk Bánkútra a 80-as években.) A pénzpataki egykori erdész és vadászház, valamint a rejteki egykori munkásszállásból kialakított kutatóház szintén egymáshoz közeli két olyan telep, amelyet az utóbbi időben megnyitottak az idegenforgalom számára is. Az épületek szállóvendég kapacitása és a hálózati vízfogyasztás alapján az éves szennyvíz mennyiséget 1500 m3-re becsüljük. A meglévő szennyvízgyűjtő, ill. kísérleti kis tisztító helyett ide is az előbbi műszaki megoldást javasoljuk, a Pénzpatak alatti friss erdőirtás helyére telepítendő házi tisztítóval, a rejteki oldómedencés szennyvíz időszakos átemelésével. A túlfolyó szennyvizet és az elégtelen vízforgalmú pénzpataki tavacskák fertőzés veszélyes árvízi túlfolyásait zárt szelvényű csatornával lehet a Csúnya-völgyön keresztül levezetni a Balla-völgyi utókezelő tórendszerbe. A 2008 február 13.-i mintavételkor a pénzpataki víznyelőbe csurgó víz bakteriális szennyezettsége is alátámasztja a karsztvizek természetes szennyezettségét: E.coli 20szám/100 ml, miközben felette az üdülő telepen lévő kis tó vizében az E.coli szám 0 volt. Javasoljuk még, hogy a pénzpataki tavacskák magas szerves anyag tartalmú fertőzés veszélyes fenékiszapját időszakos kotrással, vagy zagyszivattyúzással kitermelve szállítsák a bükkszentkereszti komposztáló telepre, ahol az elősegítené az anaerob lebontási folyamatokat. A Miskolc-tapolcai Juhdöglő-völgy keleti lejtőjén, a Szentkereszt-Dimitrov hegy oldalán kialakított több száz telkes un. „kiskertes” üdülő terület kb. félszáz építményét egész évben, vagy a nyári félévben „életmódszerűen” lakják. Ezenkívül egy tucatnyi engedély nélküli komfortos lakóház épült itt, a közelmúltban is, még a halmozottan tilalmas: vízbázis külső védőövezeti + helyi tájvédelmi + erdészeti zónában is. A vízellátást saját kútról fedezik, viszont nincs ellenőrzött szennyvízkezelés. Másik veszélyforrás a felhagyott kőbánya bejáratánál látható szociális kolónia. Ennek néhány éve végrehajtott felújításakor - a szennyvíz csatornázás hiánya miatt - csak közkifolyós ivóvizet biztosítottak, de olyan közösségi mosdó-WC használattal, ami kiszolgálni hivatott kb. 25 szoba-konyhás lakást. Ennek szennyvizét gyűjtik, szippantják és esetenként - a kiskertes lakások szennyvizével együtt - minden valószínűség szerint a felhagyott kőbánya víznyelőjénél, a bányaudvarban és a Juhdöglő-völgyben eresztik ki. A becsült éves szennyvíz mennyiség 1000 m3. A miskolci 2006. júniusi ivóvíz szennyezés kapcsán felmerült gondatlan veszélyeztetés ügyében készült igazságügyi szakvélemény megállapította, hogy: „A június eleji fertőzést okozó ivóvíz szennyezés oka a megelőző időszak magas karsztvíz állásánál bekövetkezett rendkívül nagy csapadék, ami a Juhdöglő-völgyi víznyelőbe eresztett fekáliás szennyvizet, a közelében található cefre és vaddisznó etetők talajszennyeződéseit bemosta és kb. 25 óra múlva az Új-kúton keresztül a vízellátási körzetet elfertőzte. ” 11
