A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Háfra Mátyás, KÖTIKÖVIZIG: A Tisza-részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés jelenlegi helyzete és kihívásai

Az ágazat és a vizig-ek felhívására egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a VKI bevezetése kapcsán. Egyre többen ismerték meg és egyre nagyobb elvárás fogalmazódik meg a vízgazdálkodással foglalkozók iránt. Bizalom fogalmazódik meg bennük, melyet nem szabad elveszítenünk. Oldjuk meg, kezeljük közösen a vízgazdálkodási problémákat! A bizalom tartós megtartásához elengedhetetlen az ismeret és a tudás birtoklása, a másik fél, partner oldaláról történő nézet megismerése. Ennek hiányában nem vagyunk tárgyaló és vita képesek. Ismerjük meg a partner gondolatait is a problémáról, ha tudjuk, próbáljuk meggyőzni. Ezekhez rengeteg idő kell! Ezért kell jól felkészültnek lennünk! Ha nem vagyunk felkészültek a társadalom bevonása kudarc is lehet. Nem kapunk megfelelő válaszokat és így nehéz a társadalmi konszenzust megszerezni. Ellenkező esetben még támadások is érhetnek bennünket.

A víztestek egységes elveken alapuló értékeléséhez szükséges tematikákat sürgősen jóvá kell hagyatni azért, hogy a vizigek minél hamarabb elvégezhessék és véglegesítsék az alapokat. Így a felszín alatti víztestek és a nem áramló víztestek jellemzéséhez szükséges tematika elfogadása sürgető feladat.

4. KIHÍVÁSOK- A vízgyűjtő-gazdálkodási terv egy nagyszabású tervezés, mely más logika mentén születik meg, ezért ennek sikere az ország és az ágazat sikere lesz. Újszerű, mellőzi az eddigi tervezési hagyományokat. Újszerű a tervezési és a jóváhagyási gyakorlatban egyaránt. Nagyszabású tervezést igényel, miközben a részletek alapján határoz meg egyszerre térségi és vízgyűjtőkre kivetített célokat. Ember és ökológia központú. A tervezést végzők egyszerre tanulnak és terveznek.- A tervezés elvégzéséhez a felelősöknek kijelölt területi szervezetek jelenleg nem alkalmasak arra, hogy az előírt minőségű tervet határidőre előállítsák. Ezért külső szakemberek bevonása válik szükségessé. Milyen lesz az együttműködés a különböző területi szervek és a vállalkozó(k) között? Milyen lesz a kapcsolatrendszer?- A nyilvánosság bevonása újszerű elem a tervezés során. Lényeges kérdéseket vett fel folyamatosan. Milyen szinten kell és szükséges kommunikálni? Az idő sürget, több iterációs szervezési procedúrát -a szervezés időtartama miatt- a rendszer nem bír el, ezért a tervezőktől el fogják-e a résztvevők fogadni az intézkedési terveket?

Társadalmi szinten történik a tervek elfogadtatása és a jóváhagyás is. Lesz-e erre elég idő és majd akarat, hogy a megfogalmazott célokat elérjük közösen?

Három fő kérdés köré fogalmaztam a tervezés kihívásait. Természetesen rengetek kérdés vetődik fel még, melyek a részletekben bújnak meg. A tervezéskor egyszerre sok mindent kell tudnunk, a jövőbe kell látnunk és reális jövő képet és célállapotokat kell kitűznünk. Vagy legalább is meg kell kísérelnünk. Meg tudjuk-e most mondani, hogy milyen vidéket akarunk, ehhez milyen mezőgazdaság, ipar tartozzon ... stb? Nehezen, de ezek természetesen befolyásolni fogják a vizeink minőségét.

A tervezés során vegyük figyelembe az embert, a terület értékeit, a vízgazdálkodási sajátosságokat, a gazdasági hatásokat és ezek összhangját biztosítva valósítsuk meg a reális jövőnket.

8