A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Fehér-Körös hasznosítható vízkészletének növelésének vizsgálata a teljes vízgyűjtőn
A FEHÉR-KÖRÖS HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETÉNEK NÖVELÉSÉNEK VIZSGÁLATA A TELJES VÍZGYŰJTŐN DR. KONECSNY KÁROLY VITUKI Kht. A Fehér-Körös országhatár alatti szakaszán, az egyre fokozódó árvízkockázat ellenére, a kisvizes időszakokban vízhiány jellemző a magyar vízgyűjtőrészen, különösen az Élővíz-rendszerben, a növekvő igények kielégítése nehézségeket okoz. Hosszú távon ezeket a nehézségeket tovább fokozhatja az éghajlatváltozás miatt időszakonként várhatóan bekövetkező további vízkészlet csökkenés, aminek kezelésére fel kell készülni. Mindezeket figyelembe véve szükséges a vízgyűjtő hasznosítható vízkészleteinek részletes vizsgálata. A teljes vízgyűjtőterület egységes kezelését támogatja a két érintett ország által elfogadott és bevezetett EU Víz Keretirányelv, melynek keretében integrált vízgyűjtőgazdálkodási terveket kell készíteni. A Megrendelő a tervezési munkához ajánlatkérési dokumentációt állított össze, melynek műszaki specifikációja a következőket tartalmazza: A Körösök vízrendszerének legdélibb vízfolyása a Fehér-Körös, amelynek vízgyűjtőjét a magyar-román országhatár kettémetszi. Teljes vízgyűjtője 4275 km2 kiterjedésű, ebből az országhatáron túlra 3977 km2 (93%), a magyar területre 298 km2 (7%) esik. A folyó vízjárása nem egyenletes, annak ellenére, hogy éves átlagban 810 millió m3 víz folyik le rajta. Tározás hiányában gyakoriak a vízhiányos időszakok, s ebből csak 1,8 millió m3-t hasznosítunk. Az Élővíz-csatorna a Fehér- és a Kettős-Körös bal oldalán elterülő 623 km2-es vízgyűjtő 39 km hosszú főcsatornája, amely természetes vízkészlettel csak belvizes időszakban rendelkezik, jórészt a Fehér-Körös holtmedrében lett kialakítva. Az Élővíz-csatornába a Fehér-Körösből betáplált víztömeg mintegy 20 millió m3/év, mely csak mintegy 50%-a a szükségesnek a szélsőséges vízjárás miatt. A Körös-vidéken azonos éven belül is vízbő (árvizes) és vízhiányos (aszályos) időszakok követik egymást, mely anomáliákat a tározás tudná kiegyenlíteni. A vízhiányos időszakok a vízpótlásokat korlátozzák és a környezetre és a lakosságra is káros hatással vannak. Tekintettel arra, hogy a vízgyűjtő nagy része román területen van, ahol a tározás műszakilag kedvezőbben megoldható, a magyar területi vízigények, - melyek a vízterek rehabilitációját, a lakosság jóléti és a természeti környezet vízigényeit is szolgálják, nem mindig elégíthetők ki. Megoldandó feladatok:- A tanulmányban vizsgálni szükséges az egységes fehér-körösi vízgyűjtőt, komplex szemléletben, a magyar és román területi igényekkel és lehetőségekkel együtt.- A rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján fel kell tárni a vízkészletek alakulását a Fehér-Körös vízgyűjtő medencéjében.- Vizsgálni kell a csapadék és lefolyás viszonyokat, a meglévő tározókat.- Fel kell tárni további tározási lehetőségeket a magyar és román oldalon egyre növekvő vízigény kielégítésére.- Vizsgálandó a tározás árvízszintek levonulására gyakorolt hatása és az energetikai felhasználási lehetőségek is.- A tervezőnek egyeztetést kell folytatnia a Nagyváradi Vízügyi Igazgatósággal.- Tervezőnek a tervek sokszorosítása előtt - a megrendelővel előzetesen egyeztetett időpontban - köteles a terveket a KÖR-KÖVIZIG Tervbíráló Bizottsága előtt bemutatni. A
