A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Plutzer Judit, dr. Török Tamásné dr., Országos Környezetegészségügyi Intézet: Giardia duodenalis és Cryptosporidium spp. előfordulása ivó- és felszíni vizeinkben valamint annak lehetséges hatása az emberi egészségre - a vízgyűjtő védelmének jelentősége
GIARDIA DUODENALIS ÉS CRYPTOSPORIDIUM SPP. ELŐFORDULÁSA IVÓ- ÉS FELSZÍNI VIZEINKBEN VALAMINT ANNAK LEHETSÉGES HATÁSA AZ EMBERI EGÉSZSÉGRE - A VÍZGYŰJTŐ VÉDELMÉNEK JELENTŐSÉGE PLUTZER JUDIT - DR. TÖRÖK TAMÁSNÉ Országos Környezetegészségügyi Intézet 1. Bevezetés A biztonságos, egészséges ivóvíz mindenki számára létfontosságú. Patogének megjelenése az ivóvízben az utóbbi időben egyre nagyobb problémátjelent világszerte. Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet ezeknek a patogéneknek a jelentőségére és támogatja az olyan irányú törekvéseket, hogy minél jobban megérthessük és kontrollálhassuk ezeknek a fertőző ágenseknek a jelenlétét vizeinkben. Ehhez anyagi támogatást az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiológiai és Víztoxikológiai Osztálya számára az „Egészséges ivóvízért“ (Healthy Water) elnevezésű project jelenti, amelyet az EU FP6 Keretprogram finanszíroz. A project fókusz alá helyezi a legfontosabb patogén vírusokat, baktériumokat és protozoákat reprezentatív európai vízműveknél, és vizsgálja azok emberi egészségre gyakorolt hatását. A cél megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat tűzte ki: a nukleinsav alapú kimutatási technikák validálása és alkalmazása, molekuláris felmérés és összehasonlító tanulmányok európai ivóvízellátókban, epidemiológiai felmérések, valamint összefüggések keresése az epidemiológiai, molekuláris és egyéb környezeti adatok között. Magyarország a „Giardia és Cryptosporidium patogén protozoonok megjelenése a vízellátásban” témában járul hozzá nagymértékben a fent kitűzött feladatokhoz, melynek részeredményéről az alábbiakban számolunk be. 1.1. Cryptosporidium biológiája A Cryptosporidium rendszertanilag az Apicomplexa törzs, Sporozoae osztály, Eucoccidiida rend és Cryptosporidiidae család tagja, ámbár a legfrissebb biokémiai, genetikai és egyedfejlődési adatok rendszertani kérdéseket vetettek fel, melyek még megoldásra várnak. Jelenleg 17 faja ismert: 2 halakban (C. molnari C. scophthalmi), 2 hüllőkben (C. saurophilum, C. serpentis), 3 madarakban (C. meleagridis, C. baileyi, C. galli) és 10 emlősökben (C. parvum, C. muris, C. hominis, C. bovis, C. suis, C. felis, C. canis, C. fayeri, C. wrairi, C. andersoni) élősködik. Az SSU rRNA alapú molekuláris vizsgálatok alapján megközelítőleg 54 genotípust írtak le, melyek rendszertani helyzete bizonytalan és további vizsgálatokat igényel elhelyezésük (Xiao et al. 2004). A Cryptosporidium parvumot több szubtípus csoportra különíthetjük el a glikoprotein-60 prekurzor fehérjét kódoló DNS szekvencia alapján, melyekből kettő, a IIa és IId szubtípus csoportok vesznek részt a zoonózisban (Strong et al. 2000). A gazdaszervezetbe jutva a Cryptosporidium parvum oocisztából négy fertőzőképes sporozoit szabadul ki epesók és emésztőnedvek hatására, melyek a bél epitélsejtjeinek felszínére tapadnak. A kialakuló trophozoit a fertőzött ileumban az epitélsejtek felszínéhez közel, intracellulárisan található, dezmoszómaszerű kapcsolata van a sejtekkel és ezen keresztül veszi fel a gazdasejtből a táplálékot. Ebből alakul ki az 1. típusú meront, melyből 8 merozoit szabadul fel. A merozoitok szétszóródnak, majd a bélfalhoz tapadva 2. típusú meronttá alakulnak. Ezekből 4 merozoit keletkezik, melyekből gametociták fejlődnek. A gametocitákból ostor nélküli makro- és mikrogaméták alakulnak ki. A gaméták összeolvadása
