A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Csegény József, FETIKÖVIZIG: Hévíz hasznosítás a FETI-KÖVIZIG működési területén
HÉVÍZ HASZNOSÍTÁS A FETI-KÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN CSEGÉNY JÓZSEF FETIKÖVIZIG 1. Bevezetés Közismert, hogy hazánk a kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező országok csoportjába tartozik. A geotermális energiakészleteket, hőtartalmukat tekintve a különböző szerzőktől származó osztályozás (1. táblázat) kis-, közepes- és nagy entalpiájú kategóriába sorolja. 1. táblázat. A geotermális készletek osztályozása a hőtartalom szerint Készletek Mélységi hőmérséklet °C Mufler és Cataldi (1978) Hochstein (1990) Benderitter és Cormy (1990) 1. Kis entalpiájú készletek < 90 < 125 < 100 2. Közepes entalpiájú készletek 90 - 150 125 - 225 100 - 200 3. Nagy entalpiájú készletek > 150 > 225 > 200 A Világ Energia Bizottság (World Energy Council) 2001. évi jelentése alapján Magyarország rendelkezik a legnagyobb felszín alatti termálvíz és geotermikus energia potenciállal (alacsony és közepes entalpiájú vizek tekintetében) Európában. Termálvíz: minden olyan felszín alatti víz, amelynek kifolyó (térszínen mért) hőmérséklete a 30 °C-ot meghaladja az engedélyezett vízhozamnál. Geotermikus energia, geotermális energia: Tágabb értelemben, a Föld belsejében keletkező, a földi hő-áramban meghatározott szintig feljutó és ott a kőzetekben, illetve a pórusvízben tárolódó termikus energiamennyiség. 2. A geotermikus adottságok ismertetése Az ország geotermikus energiavagyonát a felszín alatti kőzeteknek a geológiai korok idején kialakult hőtartalma adja. A Kárpát medence kialakulása során a litoszféra (és a földkéreg) elvékonyodott, ezáltal az asztenoszféra forró kőzetei közelebb kerültek a felszínhez, mint a szomszédos területeken. Magyarországon a földkéreg vastagsága 24-28 km, ami mintegy 10 km-rel vékonyabb a környező országokénál. Ennek következtében tapasztalható pozitív hőanomália miatt a földi hőáram (a hőfluxus) átlagosan 90 mW/m2 értéke mintegy másfélszerese az európai kontinensen tapasztalhatónak. Ez azt jelenti, hogy Magyarország területén a föld belseje felé haladva, 100 méterenként a hőmérséklet átlagosan 5-7 Celsius fokkal emelkedik. 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földtani felépítése A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ében a Pannon-medence keleti részén helyezkedik el. A térség földtani felépítését elsősorban a szerkezetkutató fúrásból ismerjük. A kristályos alaphegység felszíne nagy mélységben található. A Záhonyi és Komorói kutatófúrások alapján - melyek az alaphegységet is harántolták - annak felületén eróziós diszkordanciával kb. 100 m-es vastagságban triász korú karbonátos kőzetek települnek, melyeket változó vastagságban kréta-paleogén flisképződmények fednek. Ezekre települtek később nagy vastagságban a miocén vulkanitok. Ezek vastagsága a Nyírség területén az 1500 m-t is meghaladja, a Nyíregyháza-Külső vasútállomás közelében, a gravitációs minimumra telepített
