A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Csegény József, FETIKÖVIZIG: Hévíz hasznosítás a FETI-KÖVIZIG működési területén
2579 m-es, ún. MASZOLAJ szerkezetkutató kutatófúrással a paleozoós-mezozoós kristályos alaphegységet nem érték el, alsó-miocén vulkanitokban állt meg a fúrás. A vulkanitok fölött 1000-1200 m vastagságban agyagok és homokok, legalján márgás szintek és homokkő-padok váltakozásából álló tengeri eredetű alsó-pliocén összletet, egy már vékonyabb döntően tavi agyagokat tartalmazó felső-pliocén korú rétegcsoport fedte be. Efelett a rétegösszlet felett a negyedidőszak homokos, zömében porózus rétegeket magába foglaló pleisztocén korú homokos vízadók és közbetelepülések sűrű függélymenti váltakozásából álló folyami eredetű pleisztocén allúvium zárja le az üledékképződési folyamatot. Fentieket összefoglalva Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területe az üledékes kőzetekkel feltöltött Pannon-medencében van, ahol döntően a kis entalpiájú készletek találhatók, A legjelentősebb porózus hévíztároló képződmények az 500 m-nél mélyebben lévő medenceüledékek, homokrétegek, melyek zömében felső-pannon korúak, e homok rétegek agyagrétegekkel váltakozva kezdetben beltengeri, majd folyóvízi üledékként rakódtak le a földtörténet során.. A medenceüledékek elterjedése, mélysége, kifejlődése meghatározó a hévizek feltárása szempontjából. A hévíztároló összlet talpszintjének az alsó- felső-pannon határt tekinthetjük, mivel az alsó pannon összletben már ritkán van megfelelő vízadó réteg. A felső rétegtani határnak a pliocén felső részének agyagos kifejlődésű összletét tekinthetjük. (1. melléklet) Fentieknek megfelelően a megyében található kutak többsége felső-pannon üledékekbe került lemélyítésre és az ott lévő vízadó homokrétegeket csapolja meg. Mindössze két hévizkútban szűrőztek be alsó-pannonkori rétegeket is. (Sóstó I. Fehérgyarmat) 4. Jogi szabályozás A hévízkutatás és - termelés a vízgazdálkodási törvény (1995 évi LVII. tv.) hatálya alá tartozik. A tevékenység vízjogi hatósági engedélyhez van kötve. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 15. § (3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban (219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet) megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni. Az energetikai hasznosításra a Bányatörvény vonatkozik (1993. évi XLVIII. tv.). 1993. évi XLVIII tv. a bányászatról „Bt. 48. § ...(2) A Magyar Geológiai Szolgálat vezeti az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartást, amelyre a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki.” „Bt. 49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák: ..4. ... E törvény alkalmazásában bányászati tevékenységnek minősül: ...e) a felszín alatti víz kutatásával és kitermelésével nem járó geotermikus energia kutatása és energetikai célú hasznosítása is.” .11. „Geotermikus energia” a földkéreg belső energiája. 2
