A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Kováts Zsuzsa, KDV-KÖVIZIG: A vízgyűjtő-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálata
7. A program monitoring rendszerének elbírálása A programban szereplő intézkedéseknek, projekteknek elegendő adatot kell adni a környezeti hatásaikról. Figyelembe kell venni a váratlan káros hatásokat is, hogy a szükséges intézkedéseket meg lehessen tenni. Az irányelv szerint be kell mutatni a monitoring eredményeit. A program tervezése során tájékoztatni kell a hatóságokat és a nyilvánosságot a monitoring eredményeiről. El kell kerülni a szükségtelenül megismételt eljárásokat, méréseket, ezért az SKV során vizsgálni kell monitoring folyamatát, és javasolni lehet összevonásokat, egyszerűsítéseket. Nagyon fontos, hogy megfelelő időszakból származzon a monitoring adat, amely alapján történik az elbírálás. 8. A Környezeti jelentés összeállítása, a hatóságok és a nyilvánosság tájékoztatása Össze kell állítani a környezeti jelentést és meg kell kezdeni a konzultációkat a hatóságokkal és nyilvánossággal. Javasolt elkészíteni egy könnyen érthető összefoglalót a környezeti jelentésről és a következtetésekről. Megfelelő időt meg kell adni a hatóságoknak és a nyilvánosságnak, hogy véleményezni tudják a környezeti jelentést és az előzetes programot. 9. Döntéshozatal, tájékoztatás a döntésről Meg kell győződni arról, hogy a programban szerepel-e a környezeti jelentés és felhasználták- e a konzultációkon szerzett tapasztalatokat. A döntés mellé kiadnak egy indoklást. A döntés után a hatósággal és a nyilvánossággal közölni kell a döntést, és a program dokumentumait hozzáférhetővé kell tenni. Az irányelv csak az általános módszertant határozza meg a vizsgálat kidolgozásához, a tagállamok ezen változtathatnak. 2.4. Külföldi és magyar tapasztalatok 2.4.1. Hollandia: az SKV előnyei Szerintük azért volt szükség a stratégiai környezeti vizsgálat bevezetésére, mert a környezeti hatásértékelés túl későn lép be a tervezés folyamatába, így nem lehetséges a változatok végiggondolása még időben. Az SKV a tervezés előrehaladott fázisában lép be, amikor a nemzeti szintű politikák alakítják a regionális és helyi szintű terveket. Európában Hollandia áll az élen, mert már a ’80-as évek óta folytatja a gyakorlatát és már hatályosak azok a jogszabályok, amelyek előírják, hogy például a vízszolgáltatás területén is figyelembe vegyék őket. A hollandok tapasztalata szerint az SKV eljárásnak a megfogalmazása is már sok előnyt jelent a környezeti hatásokkal járó programok tervezésében és megvalósításában. Ezek az előnyök:- környezeti kérdések nagyobb jelentőséget bírnak a politikán;- a döntéshozók számára világosabban értelmezhetők az SKV eredmények;- a kísérleti tapasztalatok meggyőző relevanciája jobban elfogadható az SKV összefüggésében és eredményei jobban képesek befolyásolni a döntéshozót. Az SKV további előnyei:- elősegíti az olyan változatok figyelembevételét, amelyeket eddig kihagytak;- a szinergiahatások tervezését megkönnyíti;- könnyebbé teszi a másodlagos hatások értékelését, és a késleltetett hatás figyelembe vételét;- elősegíti a felelősök és érdekeltek közötti konzultációt. 5
