A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Kováts Zsuzsa, KDV-KÖVIZIG: A vízgyűjtő-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálata
2.4.2. Fejlesztéspolitikai tervek Stratégiai Környezeti Vizsgálatai A RESPECT cég képviselője az Országos Környezetvédelmi Tanács ülésén számolt be az SKV-hoz fűződő tapasztalatokról, észrevételekről, amiatt hogy az OKT későbbi munkáját segítse. Három témakörben fejtette ki a véleményét: az SKV megközelítése, az SKV tapasztalatai, az SKV-ra tett javaslatok. Az SKV-t kétféle irányból lehet megközelíteni, lehet törekedni a hatás-, vagy döntésirányultságra. A hatás-irányultságú szemlélet a hatásvizsgálat módszereire épít, a fő cél a hatások minél pontosabb meghatározása. Ezt a módszert jellemzi az értékelés (minél pontosabb mutatók szükségesek), a következmény, az hogy tanulmányszerű és írásalapú. A döntés központú eljárásoknál a cél a tervezési, programozási, döntéshozatali részekhez való csatlakozás, és az hogy ezekbe minél jobban beintegrálják a környezeti szempontokat. Jellemzői a környezeti szempontok integrálása, a szempontok megfogalmazása, a jelentések készítése, és az, hogy a kommunikáció szóbeli alapú. Tapasztalatok az SKV-val kapcsolatosan. Ezeket a tapasztalatokat a RESPECT Kft onnan szerezte, hogy ő készítette az Új Magyarország Fejlesztési Terv, a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Stratégia és számos Operatív Program környezeti vizsgálatát. A következő problémák merülnek fel. Magyarországon a megbízók még nincsenek tisztában azzal, hogy milyen szintű tervekre kell elkészíteni a környezeti vizsgálatot. A döntéshozók és a döntéshozatal kapcsolata az SKV folyamataival nem következetes. Probléma van a társadalmi részvétellel. Mivel legtöbbször a vizsgálatra megbízó szervezet egyben az irányító is, ezért a vizsgálat javaslatait kritikaként fogták fel a tervezést végzők és hátráltatták a stratégiai környezeti vizsgálat készítését. A célok nem integráltan kezelik a környezeti, fenntarthatósági szempontokat. A javaslatok és kritériumok a következők. Az SKV folyamatnak a tervezőt, döntéshozókat és a lakosságot tájékoztatnia kell arról, hogy a döntések mennyire felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek. Ezzel elősegíti a döntéshozatalai folyamatokat hitelességét és a vizsgálatok költség- és időhatékonyságát. Emiatt szükséges, hogy a vizsgálat legyen integrált, fenntarthatóság vezérelje a prioritásait, továbbá legyen még felelős és iteratív. A döntéstámogatás szempontjából fontos, hogy a döntési szempontok megfelelő szakaszban kerüljenek a döntéshozók elé. Az SKV abban segít, hogy egy nem átgondolt, és nem kellően körültekintő döntés ne akadályozza a későbbi fejlődési lehetőségeket semmilyen szempontból, se társadalmi, se környezeti, se gazdasági ágon. Szükség lenne megtenni még a továbbiakat. A környezeti változások monitoring vizsgálatának egy egységes kidolgozása országos és térségi szinten. Akciótervekre és programokra SKV készítése, alapul véve a már elkészült magasabb szintű tervek SKV-ját. Továbbképzéseket kéne tartani a tervezők, a felügyeletet biztosítók, a civil szervezetek számára. 2.5. A VKI és az SKV kapcsolata 2.5.1. Összehasonlítás a társadalmi részvételről az SKV és a VKI folyamataiban A következő táblázat mutatja be azt, hogy a nyilvánosság bevonásának folyamatában mi jellemzi a VKI-t és az SKV-t. 6
