A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virágné Kőházi-Kiss Edit, Hetényi Mária, KÖTIKÖVIZIG: Új, fenntartható vízgazdálkodási igényeket kielégítő gyakorlat tapasztalatai a Nagykunsági öntözőrendszerben
5. A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAIRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS A vízpótló létesítmények üzemeltetésénél arra törekszünk, hogy a következők szellemében járjunk el: „Az öntözéssel foglalkozó intézményeknek reagálniuk kell a gazdálkodók igényeire: rugalmas, megbízható vízellátást, az irányítási kérdésekbe való jobb betekintést, valamint a vízhez való hozzáférés hatékonysága és igazságossága között egyensúlyt kell biztosítaniuk. Ehhez nem csak új hozzáállásra, hanem az infrastruktúra modernizálásában jól célzott beruházásokra, az intézmények átszervezésére, a mezőgazdasági termelők és a vízgazdálkodók műszaki kapacitásának modernizálására van szükség.” Ugyanakkor a következőkben megfogalmazott helyzetértékelés is elgondolkodtató: „A nagy államilag támogatott öntözőrendszerek, amelyek lényeges mértékben hozzá járultak a mezőgazdasági termelés fokozásához, manapság adaptációs problémákkal küszködnek. Ezek a rendszerek megkönnyítették a gazdálkodók megélhetését, miközben olcsóbban állították elő az élelmiszert a városi és vidéki lakosság javát egyaránt szolgálva. Azonban a gyorsan változó gazdasági környezetben eléggé csalódást keltően alakult a mezőgazdaság teljesítménye az elmúlt években. Ezek az öntözőrendszerek jelenleg egy elhúzódó vita középpontjában állnak, amelyben műszaki, gazdasági és végső soron társadalmi kérdésekre keresik a választ. Sok rendszer mind intézményi, mind műszaki szempontból túl gyengén van ellátva ahhoz, hogy megfelelően reagáljon a növekvő vízhiány, a mezőgazdaság diverzifikálása iránti igény és gyors globalizáció keltette kihívásokra.” ENSZ Víz Világjelentés, 2. kiadás:„Víz, a közös felelősségünk” (2006.) 5.1. Új, fenntartható vízgazdálkodási igényeket kielégítő gyakorlat Megállapítások:- A klímaváltozás hatásaira való felkészülés érdekében az új vízgazdálkodási igényeket kielégítő gyakorlat tapasztalatainak elemzését, kiértékelését el kell készíteni, majd-rendkívüli üzemrendek formájában - be kell építeni az üzemeltetési szabályzatokba, azért hogy később üzemszerűen, szabályozottan legyenek végrehajthatók.- A klímaváltozás következtében várható és részben már jelentkező szélsőségekkel nemcsak a többletvizek esetében kell számolni, hanem hasonlóan súlyos káresemények prognosztizálhatók a vízhiányos időszakokban is. (A védelmi terveket ezekre az időszakokra is el kell készíteni.)- A károsan kevés víz elleni védekezés végrehajtását szabályozó rendeletek kidolgozása, módosítása, az aszálystratégia véglegesítése, elfogadása sürgető feladat.- A megelőző intézkedések (vízvisszatartás, Kiskörei tározó vízszintemelés, tározás, csatornák, holtágak feltöltése...) időben történő meghozatalához, a vízhiányos időszak elleni sikeres védekezéshez, a vízkorlátozások elkerüléséhez két hét időelőnnyel, rendszeresen vízháztartási előrejelzések szükségesek.- Annak ellenére, hogy a többletvizek elleni védekezés kellően és jól szabályozott, a védelmi szervezet felkészült, a nagyvízi időszakokban is adódhatnak új, szokatlan elvárások, amelyeknek rövid időn belül meg kellett felelni azért, hogy károk ne keletkezzenek. Pl. árvízi vízátvezetés a Hortobágy-Berettyóból a Nkfcs. Keleti- és főágán keresztül a Körös-völgybe (1999); öntözővíz szolgáltatás érdekében az Nkfcs. III-IV. bögéjét a Hármas-Körösön levonuló árhullámból töltöttük fel, míg a többi bögében szünetelt a vízpótlás; vízszolgáltatás árvíz idején (2006.); belvízvédekezés és elvezetés (2006.).- A különböző üzemrendek (ár-, belvízvédekezés, vízszolgáltatás, térségi vízátvezetés) összehangolásához egyedi megoldások szükségesek, amelyhez egyedi felelősségi hatáskörök és garanciák kellenek.- Az összehangolási feladatok minden fázisban jelentős többlet munkaráfordítást és jó együttműködést igényelnek. 14
