A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virágné Kőházi-Kiss Edit, Hetényi Mária, KÖTIKÖVIZIG: Új, fenntartható vízgazdálkodási igényeket kielégítő gyakorlat tapasztalatai a Nagykunsági öntözőrendszerben
- Az üzemrend átállások, a többféle üzemrend egyidejűsége során a forrásbiztosítás kérdését miden esetben fontos tisztázni.- Rugalmas, az igényekhez igazodó üzemeltetés megvalósítására kell törekedni, a károk mérséklése, elkerülése érdekében, ehhez azonban intézményes információs csatornák kellenek.- A vízpótló művek műszaki állapotának megőrzésével, műtárgyainak felújításával, korszerűsítésével meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a klímaváltozás következtében jelentkező szélsőséges hidrometeorológiai helyzetek miatt várható és sokszor egyidőben jelentkező, összetett igényeknek is meg tudjunk felelni. A műveket fel kell készíteni az újabb funkció ellátására, ami akár új elemek beépítését is jelentheti, de a meglévők szükséges átalakítását mindenképpen. 5.2. Vízpótló művek műszaki állapota A vízpótló művek műszaki állapota nem kielégítő:- növekszik a töltések gyom- és gazfertőzöttsége,- az úszó vízinövényzet egyre nagyobb problémát jelent,- a mederfenékre miden évben nagy tömegű biomassza ülepedik le,jelentős feliszapolódást okozva,- egyre gyakoribbak a lopások, a vandalizmus, a műtárgyak illetéktelen kezelése... Ezek együttes eredményeként a funkcióképesség folyamatosan romlik, mellyel a fenntartásüzemelés pénzügyi forrásai közel sem tartanak lépést. A romló tendencia immár belátható időn belül több csatornán is a szolgáltatás ellehetetlenüléséhez vezethet. Ezt felismerve elindultunk egy úton, amely kezdetben a művek főbb részeinek rekonstrukcióját jelentette, ma azonban egyre inkább a komplex beavatkozások megtétele jelenti a célt. 5.3. Megvalósult és tervezett beruházási feladatok Vízpótló és elosztó rendszerek központi beruházásaira 1995 és 2004 között volt lehetőségünk. A rekonstrukció a főcsatorna bögéző és fővízkivételi műtárgyai automatikus üzemre alkalmassá tételével kezdődött. Ez irányította rá a figyelmet a műtárgyak és a tönkrement mederrézsű-szakaszok helyreállításának szükségességére. A munkák ütemezéséhez rekonstrukciós koncepcióterv készült a Nagykunsági és Jászsági öntözőrendszerre egyaránt. Megtörtént a leginkább károsodott mederrézsű-lecsúszások helyreállítása, a hiányzó hullámverés elleni védelem kialakítása, a töltéskorona szakaszos helyreállítása, a szerelvények (szelvénykövek, sorompók, tiltó táblák) pótlása és a medertisztítása, lokális kotrása. A beruházás során földáttöltések védelmében elkezdtük a vízszintszabályozó műtárgyak helyreállítását is. A munka során felújításra kerültek az erősen korrodált és helyenként üzemképtelen elzárószerkezetek, vasbeton szerkezetek, elő- és utófenék burkolatok, mederézsű-burkolatok. (Megtörtént a 25., 39., 18., Nkfcs. és Jfcs. beeresztő műtárgyakak teljes körű valamint az Nkfcs. és Jfcs. beeresztő műtárgyak részleges felújítása.) A rekonstrukciós beruházások hatékonyságát a 2006. évi rendkívüli árvíz idején történő halastavi vízszolgáltatás támasztja alá. 2004. után a rekonstrukció folytatására lehetőségünk nem volt, így elmaradt a 14., 31. és 34. műtárgyak és a bújtatók helyreállítása is. A 30 éve folyamatosan üzemelő Nkfcs. nagyműtárgyainak műszaki állapota folyamatosan romlik, veszélyeztetve a főcsatornák üzembiztonságát, üzemeltetését. A műtárgyak felújítását, korszerűsítését meg kell oldanunk. A tervezett rekonstrukció kiterjed a vasbeton szerkezetek, a csatlakozó földművek és megsüllyedt mederburkolatok, az elzáró- és mozgatóberendezések felújítására, az irányítástechnikai rendszerek korszerűsítésére. 5.4. Jövőkép A vízpótló létesítmények állapota romlik az elhasználódás, az alacsony fenntartási keretek és a rekonstrukciós lehetőségek hiánya miatt. Reményeink szerint a KEOP komplex vízvédelmi 15
