A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virágné Kőházi-Kiss Edit, Hetényi Mária, KÖTIKÖVIZIG: Új, fenntartható vízgazdálkodási igényeket kielégítő gyakorlat tapasztalatai a Nagykunsági öntözőrendszerben
egymásba fonódva jöttek létre. Nem egy esetben ugyanaz a csatorna mind a két funkció ellátására alkalmas (kettős működésű belvízcsatornák, többcélú vízpótló létesítmények). 2.2. Néhány jellemző hidrometeorológiai adat igazgatóságunk területére- A sokévi átlag csapadék 511 mm (minimum 1992-ben 341,3 mm, maximum 1999-ben 750,0 mm). A csapadék mértéke igen szélsőséges mind az évek között, mind pedig az egyes hónapok között.- A hőmérsékleti viszonyok az országos értékek közelében vannak. A sokévi minimális hőmérséklet -28,2 °C a maximális 40,8 °C, az átlagos pedig 10,02 °C.- Az igazgatóságunk területén átvonuló folyók vízjárása is igen szélsőséges: a Tisza vízjátéka meghaladja a 13 m-t. (Minimális vízszintje Szolnoknál -279 cm (2003.), míg a maximális 1041 cm (2000.) volt.- A vízhozamok hasonló szélsőséges értéket mutatnak: a maximális vízhozam 2610 m3/s (2000.), a minimális 58,7 m3/s (1992.) volt. Hidrometeorológiai adatokat lásd a 2. mellékletben. 3. ÜZEMELŐ ÖNTÖZŐRENDSZEREK A KÖTI-KÖVIZIG TERÜLETÉN 3. 1. Öntözőrendszerek kiépítése A Kiskörei vízlépcső 1960-ban induló építési munkáival párhuzamosan megkezdődött a tározóhoz tartozó öntözőrendszerek - a Nagykunsági (továbbiakban Nkfcs.), a Jászsági (továbbiakban Jfcs.) és a tározó menti, vagyis bögementi- tervezése, majd 1967-ben a kivitelezése is. A főcsatornák (Nkfcs., Nkfcs. Keleti-ág, Nk. III-2 fürtfőcsatorna - továbbiakban Nk. III-2. ffcs.- , Jfcs.) építése szakaszokra bontva több éven keresztül tartott. A Jfcs. 1977-ben kapott üzemeltetési engedélyt, míg az Nkfcs. és a Keleti-ág teljes hosszban 1978-ban, tehát 30 évvel ezelőtt kezdte meg a vízszállítást. Az Nk. III-2. ffcs. teljes kiépítése 1987-ben fejeződött be. A főcsatornák üzembe helyezése óta eltelt idő alatt a gazdaságosnak ítélt meglévő öntözőrendszerek átkapcsolása lezajlott (Tiszabői, Villogói, Rákócziúj falui...). Új öntözőfürtök, esőztető (ac) öntözőtelepek és ellátó csatornák épültek ki. A jelenlegi kiépítettségnek megfelelően a Nagykunsági öntözőrendszer öntözőfürtjei: Nk. I., Nk. III., Nk. IV., NK. V., Nk. VII., Nk. X., Nk. XII., Nkfcs. közvetlen, Nkfcs. Keleti-ág közvetlen. A Jászsági öntözőrendszer fürtjei: J.I., J.II., J.III., Milléri, Jfcs. közvetlen jobb part, Jfcs. közvetlen bal parti (3. melléklet). A Nagykunsági öntözőrendszer hatásterülete 110.100 ha (az eredeti tervekben 217.000 ha szerepelt), a Jászsági öntözőrendszeré 44.300 ha (az eredeti tervekben 58.500 ha szerepelt). A Kiskörei vízlépcső hatásterületébe tartozik a Tiszafüredi öntözőrendszer is. Ez azonban továbbra is megmaradt saját fővízkivételi művel működő önálló rendszernek. Hatásterülete: 32.800 ha. További jelentős üzemelő öntözőrendszerek igazgatóságunk területén: a Tiszavárkonyi öntözőrendszer, hatásterülete: 3.500 ha és a Gástyási öntözőrendszer, hatásterülete: 9.500 ha. A rendszerek összes hatásterülete 200.200 ha. Főművel ellátható a KÖTI-KÖVIZIG területének 28%-a, míg JNSz megye területének 44%-a. 3.2. Vízpótló és elosztó létesítmények hálózata Igazgatóságunk területén kizárólagos állami tulajdonban 140,3 km vízpótló létesítmény van: az Nkfcs, az Nkfcs Keleti-ág, az Nk. III-2.ffcs., a Jfcs., továbbá a főcsatornák szabályozó és a töltéseikben lévő fürtvízkivételi műtárgyai. Üzemeltető és vízszolgáltató szervezetei: KÖTI- KÖVIZIG Szakaszmérnökségei, az Nk. III-2.ffcs. esetében a Nagykunsági VGT. 4
