A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virágné Kőházi-Kiss Edit, Hetényi Mária, KÖTIKÖVIZIG: Új, fenntartható vízgazdálkodási igényeket kielégítő gyakorlat tapasztalatai a Nagykunsági öntözőrendszerben
A vízpótló létesítmények mellett a vízszétosztásba - az 1.122 km hosszúságú kizárólagos belvízcsatorna hálózatunkból - 205,2 km hosszon kettős működésű csatornák is bevonásra kerülnek. A Nagykunsági öntözőrendszer kettős működésű csatornái: a Kakat, a Villogó, a Karcagi II., a Harangzugi I., a Harangzugi I-C csatorna, a Kisújszállási XXII-es, a Mirhó- Kisgyolcsi összekötő, a Mirhó-Gyolcsi csatorna, a Karcagi V-11. csatorna. Üzemeltető/vízszolgáltató szervezetek: Nagykunsági VGT, Jászkisér és Vidéke VGT, Mezőtúr-Tiszazugi VGT, TRVZRt. (Ezeken a csatornákon a belvízvédekezést a KÖTI- KÖVIZIG védelmi szervezete látja el.) (Az üzemeltetésre átadott vízilétesítmények adatait a 4. melléklet tartalmazza.) A vízszétosztásban részt vesz még: az állami tulajdonú forgalomképes (pl. Tiszafüredi, a Nagykunsági és a Jászsági öntözőrendszer fürtcsatornái..., valamint az üzemi, termelői (pl. lineár, halastó, ac. tápcs...) csatornahálózat is. A forgalomképes csatornák üzemeltetését a vízgazdálkodási társulatok végzik. 3.3. Kapacitás-adatok öntözőrendszer és fürt szerinti bontásban (2007.) A Nagykunsági- és a Jászsági öntözőrendszereket ellátó főcsatornák méretezése a ’60-as években meglévő vízhasználatok és távlatilag várható öntözésfejlesztések vízigénye alapján történt. Ennek megfelelően a főcsatornák kiépített torkolati vízszállítása az Nkfcs. esetében 80 m3/s, míg a Jfcs-nél 48 m3/s volt (5. melléklet). A Jfcs. és az Nkfcs. esetén a tervezett vízszállításhoz tartozó üzemi vízszintek is mintegy 50 cm-el magasabban lettek meghatározva, mint a jelenlegi üzemvízszintek. A Nagykunsági öntözőrendszer üzemeltetésénél meghatározó a Tisza-, Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (továbbiakban TIKEVIR) alapján előírt 16 m3/s Körös- völgyi vízátvezetés, de a rendszer biztosítja az Alcsi-Holt-Tisza (mint Szolnok tartalék ivóvíz bázisának) nyári vízpótlását is. (A Jászsági öntözőrendszerből a Milléri fürtbe 1,5 m3/s ökológiai vízpótlás történik.) Az előírt vízleadások és a mezőgazdasági vízellátáshoz engedélyezett vízsugár a kiépített vízszállításnak 58%-a. A lekötött - vagyis a szerződött vízsugár - az engedélyezett kapacitás alatt marad, és a ténylegesen igénybevett vízsugár sem éri el a leszerződött kapacitást. A KÖTI-KÖVIZIG területén a ’90-es évek elején több öntözőrendszer - amelyek úszós vízkivétellel üzemeltek - megszűntek. Ennek oka többek között az volt, hogy átkapcsolásuk nem történt meg vagy arra nem volt lehetőség, valamint a magas üzemköltség miatt működtetésük nem volt gazdaságos. Az üzemen kívül helyezett öntözőrendszerek kapacitása összesen 22 m3/s. Igazgatóságunk területén összesen több mint 900 db mezőgazdasági vízellátás körébe tartozó vízjogi üzemeltetési engedélyt tartunk nyilván, ami közel 40 ezer ha nettó (szántó, rizs és halastó) területre, 111,4 millió m3/év lekötött vízmennyiségre és közel 50 m3/s lekötött vízsugárra szól. Az engedélyezett területből főművekkel ellátott 32.556 ha, főmű nélküli ún. saját vízkivételes 7.173 ha. 3.4. A Nagykunsági öntözőrendszer jellemzői Az öntözőrendszer vízellátása a Kiskörei tározóból, gravitációs zsilipen keresztül történik. A főcsatornák (Nkfcs, Nkfcs. Keleti-ág) alulról vezéreltek, a vízbeeresztő és bögéző műtárgyaknál alvízszint szabályozás van. A vízszintszabályozó műtárgyak az Nkfcs-t 4 bögére osztják, míg az Nkfcs. Keleti-ág önálló bögeként üzemel. (Az Nkfcs., az Nkfcs. Keleti-ág és az Nk. III-2.ffcs. fontosabb adatait lásd a 6. mellékletben.)Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a főcsatornák bögéiben (7. melléklet) az igényelt vízszintmagasságok stabilizálódtak, kialakult a bögénként eltérő üzemi vízszint. A beeresztő és az Nkfcs 14. jelű műtárgy a Kiskörei vezénylőből távműködtetett, automatikus alvízszintszabályozással rendelkezik. A főcsatornák 5
