A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virágné Kőházi-Kiss Edit, Hetényi Mária, KÖTIKÖVIZIG: Új, fenntartható vízgazdálkodási igényeket kielégítő gyakorlat tapasztalatai a Nagykunsági öntözőrendszerben
Fontos az öntözés bővítése és az ehhez kapcsolódó vízkészletek megóvása. Meghatározó lesz a szárazságtűrő fajták termelésbe vonása, az energiatakarékos öntözési eljárások felkarolása. A VTT megvalósítása sokat segíthet az árvízi kockázatok csökkentésében. 3. Közvélemény, társadalom figyelem felhívása Konferenciák megtartása, ismeretterjesztő folyóiratok megjelentetése. Be kell vezetni a klímapolitika fogalmát, amely magában foglalja a légkörbe kijutó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, tartós lekötését, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás módszereit és intézkedéseit, beleértve a megelőzést, védekezést, kármentesítést és helyreállítást. Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon „.. Minél vastagabb a talaj termőrétege és minél porózusabb a talaj, annál több.. .vizet tud befogadni és tárolni..Az aszály iránti érzékenységet helyileg a fölhasználat módja, a termesztett növények faja, fajtája (lényegében vízigényessége), az agrotechnika, vagyis a talajművelés, a tápanyagellátás, a növényállomány sűrűsége, a vetésváltás rendje stb. lényegesen befolyásolja. A nedvességmegőrző talajművelés két igen fontos alapművelete az őszi mélyszántás és a nyári, illetve koraőszi tarlóhántás (Nyíri 1997). Az aszály megelőzésének vagy enyhítésének legeredményesebb agrotechnikai eszköze az öntözés.” Dr. Szlávik Lajos: Időjárás-éghajlat-biztonság „Az éghajlati hatásvizsgálatok azt mutatták, hogy a hőmérséklet egész évben várható növekedése, a csapadék éven belüli átrendeződése: a téli csapadék növekedése és a nyári csapadék csökkenése az évi lefolyás éven belüli átrendeződéséhez vezet.” Dr. Szinay Miklós: Az öntözés feltétele a vízrendezés „..De ugyanakkor számolni kell az ország különböző területein egy időben megjelenő szélsőséges csapadékmennyiségekkel, fagyjelenségekkel és szél okozta szélsőségekkel..” (Mérnök újság 2008. március) 2. BELVIZES ÉS ASZÁLYOS IDŐSZAKOK A KÖTI-KÖVIZIG TERÜLETÉN 2.1. Belvizek és aszályok térbeli eloszlása A károsan sok és a károsan kevés víz kártételei elleni védekezésre eddig is egyaránt szükség volt. Térségünkre a mérsékelt égövi szárazföldi klíma a jellemző, ahol a száraz és a csapadékos évek, illetve évsorozatok szeszélyes váltakozásban követik egymást. A szélsőséges időjárási helyzetek alakítják ki a hidrológiai viszonyokat, és ezek határozzák meg alapvető vízgazdálkodási feladatainkat. Az utóbbi időszak súlyos és rendkívül belvizes évei: 1999., 2000. 2006., rendkívül aszályos évei: 1990, 1992, 1993, 1994, 2000, 2003, 2007. (Az elmúlt 10 év legnagyobb belvízi elöntése 70.100 ha volt 1999-ben.) A hosszú száraz (aszályos) időszakban a vízhiány elleni védekezés, a vízkészletek optimális szétosztása, az öntözés, míg csapadékos időszakban a belvízvédekezés kerül előtérbe. A belvízelvezetés mellett Igazgatóságunk területén egyre nagyobb teret kap a belvízhasznosítás: halastavak feltöltése, vizes élőhelyek vízellátása, belvízvisszatartás-, tározás. Ezt támasztja alá a Pálfai Imrétől vett idézet is: ” . a belvíz is víz, mellyel ugyancsak gazdálkodni kell, még ha másképp is, mint egyéb vízkészleteinkkel.„ (Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon) A száraz és csapadékos időszakok időbeli váltakozása mellett a térbeli eloszlásra jellemző, hogy Magyarország belvízzel leginkább veszélyeztetett területeinek nagy része az ország legaszályosabb zónáiban található. Igazgatóságunk területére is ez a jellemző (1. melléklet). Mivel egyazon tájegységben a belvíz és az aszály egyaránt előfordulhat, az ellenük való védekezést szolgáló vízelvezető és vízpótló csatorna-rendszerek egymás mellett, de sok helyen 3
